2010.12.16. 06:53
Ullmann Mónika: a férfi és női szerepeket nem lehet definiálni
A székesfehérvári Vörösmarty Színházban pénteken mutatják be a biblikus történetet feldolgozó musicalt, a Godspellt. A készülő előadás egyik szereplőjével, Ullmann Mónikával beszélgettünk.
Ullmann Mónika nevét a közönség régóta ismeri, hiszen hajdanán, gyerekszínészként olyan emlékezetes filmekben szerepelt, mint az Égig érő fű vagy a Szeleburdi család. A szőke kislány azóta csinos színésznővé érett, de azt mondja, gyerekkorában nem volt számára egyértelmű, hogy erre a pályára lép:
- Nem készültem én akkoriban színésznek - meséli Ullmann Mónika, akivel a Godspell próbája után a fehérvári színház társalgójában ültünk le beszélgetni. - Hol állatorvos, hol ügyvéd, hol mentős akartam lenni, éppen úgy, mint minden normális gyerek. Kizárólag azért szerepeltem annak idején ezekben a filmekben, mert számomra ez jó játéknak tűnt. Táncolni is nagyon szerettem, elvégeztem a balettintézetet, majd a Novák Ferenc vezetésével működő Honvéd Táncszínházba kerültem. Novák Ferenc szívesen készített irodalmi művek alapján táncszínházi előadásokat. Az egész estés produkciók mindenekelőtt a táncra épültek, de később ez összetettebbé vált: Novák Ferenc kérésére később a tánc mellett énekelnünk és beszélnünk is kellett színpadon... Bennem pedig erre felmerült a kérdés: biztos, hogy én ezt is megtehetem? Úgy éreztem, hogy nekem ezt meg kell tanulnom: ezért jelentkeztem a Színház és Filmművészeti Egyetemre, hogy a balettintézeti diplomám mellé a színészi oklevelet is megszerezzem...
A többi közismert: azóta sokféle műfajban, sokféle szerepben volt alkalma bizonyítani nem csak a színpadon, hiszen a filmes feladatok is megtalálták. Évekig volt a József Attila Színház tagja: ott most is szerepel, de nyár óta a szabadúszó létet választotta. Úgy érezte, nem árt időnként váltani, és közben a fia is megnőtt, már 15 esztendős. Ezért szívesen vállal feladatot vidéken is, ha a szerep kedvére való. A Vörösmarty Színházban tavaly a Cabaret című musicalban Sallyt formálta meg, most a Godspellt próbálja:
- Ez a produkció különbözik azoktól, amelyekben eddig szerepeltem - mondja. - Talán a néptáncos években volt hasonlóban részem: itt is az összjáték a fontos, este héttől tízig a színpadon vagyunk, és mindenki egyformán kiveszi a részét a produkcióban. Egy csapat clown szerepel a színpadon, és eljátssza a világ legrégibb és legszebb történetét. Én hol néger repper, hol áldozati bárány, hol szegény, hol gazdag ember vagyok...
Ullmann Mónikát persze arról is faggattam: mi jelenti számára az igazi kikapcsolódást? Elárulja, igazán az otthonában töltődik fel:
- Van egy kis kertem, azzal szívesen bíbelődöm. Mindig megtervezem, hogy jövőre milyenné alakítom: hol japánosra, hol mediterrán jellegűre. Nem élek társasági életet, nagy vendégjárás sincs nálam. Ha valami elromlik, legtöbbször mesterembert sem hívok. Ha az ajtó megvetemedik, megoldom, a vízszerelés is egész jól megy, de villanyszereléssel már nem próbálkozom, mert egyszer egy kóboráram megrázott. A születésnapomra csiszológépet kaptam.
- Hogy ezekről azt tartják: férfimunka? Szerintem a férfi és női szerepeket nem lehet definiálni. Figyelniük kell a másikra, tudni kell, hogy mit várhatunk el attól, akivel együtt élünk, és eszerint megoldani a felmerülő problémákat.