Nem vagy jó turkálásban? Tuti tippek, hogy megtaláld a márkás cuccokat

A környezettudatosság, újrahasznosítás szempontjából sem utolsó szempont turkálókból öltözködni. Ha belegondolunk egy jobb turkáló egy helyen kínálja azokat a márkákat, melyek garantálják a legjobb minőséget, de immár elérhető áron és olykor csak külföldön vásárolható igazi különlegességekre is bukkanhatunk. Úgy gondolom, ha valaki, még nem találta meg a stílusát, az nehezebben válogat egy használt ruha üzletben, mert itt ömlesztve vannak a különböző stílusok, míg egy adott, egyedi butikban lehet tudni mire számíthat az ember, de pont ezért is szeretem jobban a turkálót, mert itt mindig nem várt meglepetés, felfedezés vár.

Nálunk a családban szinte hagyomány a turkálóba járás és állíthatom, hogy a család női tagjai egytől-egyig nagy tehetségek a turkálásban, merthogy ehhez, ez is kell. Nagymamám varrónő, aki, szakmájából adódóan kiválóan válogatja ki a legjobb szabású és anyagú ruhákat, mindenkinek, látatlanban is, tökéletes méretben. Ha teheti, a mai napig 84 évesen is eljár a körmendi piac használtruha részlegére, ahonnan nekünk, unokáinak már rengeteg márkás, divatos holmit vásárolt: például nekem, egyszer, egy Mango/felsőkategóriás bőr táskát, képes volt 50 Ft-ra lealkudni. Anyukám - aki mamám mellett, már kislánykorában megtanult varrni - a másik nagymester az ilyesmiben, őt is leginkább a különleges színű, mintájú textíliák vonzzák és az éppen divatos szabásformájú darabok. Emlékszem általános iskolás voltam, mikor nem messze az iskolánktól megnyílt az első turkáló. Itt még valóban 3-4 ruhakupac várta a vevőket, próbafülke nélkül és általában kilóra lehetett megvenni a ruhákat. Itt tanultam meg anyukámtól miként lehet pár perc alatt végignézni egy ilyen halmot és, hogy lehet kiszúrni a gyöngyszemeket.

Nagy Eszter és Pusztai Fanni gyakorlott turkálóba járóként tudják, mire érdemes figyelni, hogyan kell válogatni
Fotó: Unger Tamás

Ugyanis turkálni tényleg tudni kell. Kell hozzá stílusérzék, türelem és némi kutatásvágy. Érdemes megismerni a város, vagy a környékünk turkálóit: igyekezzünk betérni legalább hetente egyszer, lehetőleg bálabontás napján. Ezután felmérhetjük, hogy melyik turkáló a legszimpatikusabb ár és felhozatal alapján. Ha ez megvan, valóban érdemes rendszeresen benéznünk, mivel a legtöbb helyen akkor bővítik a kínálatot, ha a már kitett ruhák fogyóban vannak. Van, aki azt állítja nincs érzéke megtalálni a legjobb darabokat, más, hogy nincs türelme átnézni egy kupacot, pedig a legtöbb helyen most már a ruhadarabok külön-külön fogason vannak kiállítva, akárcsak egy butikban. Az ilyen helyeken úgy kezdem a vizsgálódást, hogy végigfuttatom lassan a szemem akasztóról akasztóra és kizárólag az anyagokat figyelem, hogy milyen ruhanemű azt nem, a lényeg csak is az anyag. Véleményem szerint ez a turkálás kulcsa. Tudja mindenki mik a kedvenc színei, mintái, mi az, ami jól áll és mi az ami szezonális divat éppen. Én először tehát ezt nézem, és amin megakad a szemem (a pink ruhákat kivétel nélkül leemelem, mivel ez az egyik kedvencem) azt kihúzom a többi közül, hogy szemből is megnézzem.

Eszti egy tavaszi trendhez illő extra virág-mintás ruhát talált magának 990 forintért
Fotó: Unger Tamás

Ekkor már látom, hogy mi is ez a ruhadarab, következő lépés: megfogdosom, simogatom milyen az anyaga, mert ha kellemetlen tapintású, már teszem is vissza. Majd megnézem milyen a mérete, (általában ruha cetli segít a pontos anyagösszetétel megállapításában is, s még fontos itt megnézni, hogy hogyan mosható és vasalható a ruha) majd milyen a szabása (divatjamúlt, számomra előnytelen, megfelelő). Ha nekem valónak tűnik, teszem is bele a kosárba, és haladok így tovább. Ha kupaccal állunk szemben, akkor érdemes a halom egyik szélétől elindulni és egyik oldalról a másikra gyorsan rakva végigpörgetni a ruhadarabokat. Itt is csak a megfelelő színnél, mintánál állok meg, és ha kell, akár halomszámra rakom odébb, ami nem tetszik. Ha közben látok egy csodás színt, azt kikapom és megnézem mi is az. Ha stimmelnek, az előbb említett elvárások megy a kosárba, ha nem röpül is tovább. Komolyan állítom, koncentráltan haladva egy ilyen vizsgálat fél perc alatt megvan. Sőt ha átlátható a ruhatömeg elég ránézni, párat forgatni rajta, s ha nincs a tetszetős szín, ennyi volt. Van, hogy az embernek kifejezetten épp csak mondjuk, egy szürke zakóra meg egy fehér blúzra van szüksége. Ilyenkor még egyszerűbb a dolgunk a válogatást illetően, csak az adott ruhatípusra és színre koncentrálunk. Persze én ilyenkor is kiszúrom a tömegből a kihagyhatatlan kedvenceimet, hiszen pont ez a jó a turiban, minden alkalommal váratlanul rálelhetsz valami kincsre. Nem tudtad eddig, hogy vágytál rá, de tökéletes. És arra is számíthatunk, hogy hetek alatt sem találjuk meg egyik helyen sem azt, amire éppen most lenne szükségünk. És bár általában a turkálók is figyelembe veszik termékeik szempontjából, hogy éppen milyen évszak van, de az is előfordulhat, hogy pont télen találod meg a tökéletes nyári koktélruhádat.

Ez alkalommal, barátnőmmel, Esztivel néztünk be az egyik kedvenc helyünkre, így tavasz derekán szeretnénk kicsit felfrissíteni a ruhatárunkat. Azért is jó barátnővel jönni, mert ruhapróba esetén, objektív szemre is szükség van, sőt gyakran a barátnőnk szúrja ki nekünk a legjobb darabot. ( A mellettem levő fülkében épp egy ilyen hálálkodó beszélgetést hallottam két hölgy között.) Ha másnak is keresünk ruhát, például párunknak, családtagjainknak vigyünk magunkkal centit és telefonunkba vagy egy cetlire írjuk fel a méreteit centiben (főleg a váll, hát és mell, törzs hossza, valamint derék, csípő szélességét érdemes feljegyezni.) Ez azért fontos, mert például egy S-es méret nagyon sokféle lehet, nem lehet csupán erre hagyatkozni, ha másnak vásárolunk. De azért is jó, ha van nálunk centi, mert sokszor, ha szemre nem tudom megítélni, mondjuk, hogy jó lesz e rám egy nadrág egyszerűen lemérem a szélességét, és így meg is spórolom a felpróbálást, hamarabb kiderül, ha eleve esélytelen. Találtam egy pink nadrágot, de sajnos kicsi volt rám. Viszont ha valami kicsit nagyobb a kelleténél, mindig megveszem és otthon varrógéppel, nagymamámmal beszűkítjük a kellő méretre. Eszti egy tavaszi trendhez illő extra virág-mintás ruhát talált magának 990 forintért, én pedig egy koktélruhát vettem húgomnak szintén 990 forintért, egy inget a kedvesemnek 790 forintért (lemértem a vállát és így tudtam, hogy pont jó lesz neki) és magamnak egy zakót, ami még használatlan volt 690 forintért. Ahogy a képek is bizonyítják az idei tavasz-nyári divatnak abszolút megfelelő darabokat találtunk, mindenféle alkatra és méretre, és szerintem e sokszínűség miatt is nagyszerű turkálóba járni, mert itt, ha keres, mindenki talál magának való egyedi ruhát.