Kevesen tudják, hogy mennyi kiváló hazafi indult Simaságról útnak

Simaság történelme a régmúltra nyúlik vissza, már a római korban lakott település volt. Amire viszont nagyon büszkék, hogy az országos levéltárban egykori plébánosuk rátalált a település első írásos, okleveles említésére, mely 1265-ből való, akkor Sághot, mint királynői birtokot tartották számon - tudjuk meg Molnár László polgármestertől. Aki hozzáteszi, hogy királyi szolgálónépek éltek itt, akik pecsenye- és kenyérsütéssel rótták le szolgáltatási kötelezettségüket. Az oklevél másolatát az önkormányzat épületében őrzik, melyet ünnepeikkor kiállítanak. A település környékén nagyon jó termőföldek voltak és vannak, valamint egykor az erdő is teljesen lenyúlt a határig. Talán a festői táj szépsége fogta meg az 1600-as évek végén megjelenő Festetics családot is, akik átalakították a település szerkezetét. A történelem során a település más-más néven szerepelt. 1907-től megkapta a Felsőság elnevezést, majd 1928-ban Simaháza és Felsőság egyesítésével hozták létre a mai Simaságot. 1974-ben Simaháza utolsó lakója is eltávozott, így a falu néptelenné vált. A téglaházakat szétszedték, már csak a tömésházak alapjai, egy kereszt és a magányosan álló harangláb mutatja: egykor település állt.

- Bár kis település vagyunk, sokan nem is tudják, milyen gazdag történelmünk van - mondja a polgármester, aki maga is lelkes helytörténész. - A Festetics család számos, méltán elismert tagja itt született nálunk. Mi szoktuk mondani, hogy minden valamire való Festetics itt született Ságon. Többek között Festetics György, a keszthelyi Georgikon alapítója és Festetics Imre nagybirtokos, genetikus. Azt mondják, ha Mendel volt a genetika atyja, akkor Festetics Imre a nagyapja. Festetics Kristóf pedig országgyűlési nagykövet is volt. Festetics Pálnak maga Mária Terézia adományozta a grófi címet. Ő vette feleségül Bossányi Juliannát, aki ugyancsak településünk nagy büszkesége. Az ő gyermekük volt Festetics Julianna, gróf Széchenyi István édesanyja. Nagyon sok kiváló hazafit adtak a nemzetnek, akik országunk történetében is jelentős dolgokat vittek végbe, közülük jó páran Ságon születtek és vannak eltemetve. A család a birtokot 1840-ben eladta a rokonságban lévő Széchenyieknek. 1874-től 1916-ig a herceg Hohenlohe-Waldenburg család lett a birtokos. 1929-től Eörsi Balogh Brunó tulajdonába került az uradalom, majd Varga Bálint kőszegi fakereskedőé lett. 1945-től államosították a kastélyt és az épületeket. Ma a sárvári kórház részeként működik.

Nemcsak a nemesi család szülöttei emelik a település hírét. Kozina Sándor biedermeier festő is itt született, finomhangú miniatűr arcképeket alkotott. A településen egészen 2008-ig nem sokat hallottak a festőről, csak amikor megérkezett a levél Felsőpulyáról (Oberpullendorf), hogy megünneplik születésének 200. évfordulóját, akkor kezdtek el kutatni. Kozina Sándor élete utolsó részét ott töltötte. A következő évben, március 15-én (mivel március 13-án született a festő) már emléktáblánál hajtottak fejet a település híres szülötte előtt. Azóta minden évben megemlékeznek róla. Vitéz Horváth Sándor Simaházáról származik, magyar katonaként a Szovjetunióba hurcolt politikai fogoly volt. Katonai érdemeinek elismerése, hogy a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem kitüntetettje.

- 1945 után szerkezeti változáson ment át a település - folytatja a polgármester. - Az 1960-as évek végétől nagy építkezések zajlottak, új házak épültek. Akkoriban nagy dolog volt, hogy egy kis településen négylakásos társasházakat építenek. 1980-ban éltek itt a legtöbben, 807-en, ma sajnos 600 alá csökkent a létszám. Volt, amikor 50 ház állt üresen a településen, ma ezekből már jó pár gazdára talált. Nagy szívfájdalmunk volt, hogy az iskola után az óvodát is be kellett zárnunk, az épületek azóta is üresen állnak. Nagyon szeretnénk értékesíteni ezeket. De bizakodók vagyunk, hiszen a tervek szerint két közeli cég is fejlesztéseket tervez, s már most is érdeklődnek ingatlanok után, melyben az új dolgozókat elszállásolhatnák. Kis önkormányzat vagyunk, de próbálunk tenni azért, hogy fejleszthessünk. Ám nekünk a pályázatokhoz az önrészt is nehéz előteremtenünk, nálunk nincs turisztikai és ipari bevétel. Terveink vannak, csak nehéz előrelépni. Igen nagy dolog lenne, ha az idén pályázati pénzből sikerülhetne az orvosi rendelőt és lakást felújítanunk.A településen minden évben összegyűlik pár alkalommal a falu népe, hogy együtt ünnepeljen, legyen ez március 15-e, október 23-a, a Hősök napja, advent vagy falunap. Idén például augusztus 6-án Vitéz Horváth Sándornak állítanak emléktáblát. Kiemelt eseménynek számít minden év december 2-án, gróf Festetics Imre születésnapján tartandó konferencia, amelyre híres tudósok, orvosok, professzorok érkeznek az ország különböző pontjairól, sőt külföldről is előadást tartani. Molnár László kiemeli, hogy itt mindig is dolgos népek éltek, ez most sincs másként. Csak úgy mehetnek előre, ha összefognak. Nemrég megszépült a művelődési ház, a falu temploma és a temetőben a ravatalozó. Társadalmi munkával építettek EU-szabvány játszóteret. A közmunkások segítségével alakítottak ki a temetőben emlékhelyet, ahova a falu híres szülötteinek emléktáblái kerülnek. 10 millió forintból két utcát újítottak fel, továbbiakat is szeretnének, talán erre is lesz lehetőség az idei évben. Nagy szívfájdalmuk, hogy a csatornázást még nem sikerült megoldaniuk. A temetőben térkövezni és akadálymentesíteni szeretnének, az ide ültetett hársfákat a Festetics család tagjairól neveznék el. Emellett tündérkertet is kialakítanak hamarosan. A súlyfürdő felfedezője, aki egyben Hévíz díszpolgára, Moll Károly is Simaságon született, róla is szeretnének méltó módon megemlékezni.

A látványosságaikra is nagyon büszkék: a Mária Magdolna templomra, a bejáratnál található Szent László és Szent István monumentális szoborra. A temető barokk kapuját és falát nemrég újíttatták fel, Somogyi István plébános sírkövével együtt. Az I. és II. világháború hősi halottjainak emlékművét is érdemes megnézni, valamint a Nepomuki Szent János szobrot. Az elmúlt esztendőben avatták fel Veres Gábor művész tervei alapján, Hlavács Viktor szobrász által készített gróf Festetics György mellszobrot, mely a falu új büszkesége lett. Simaság tárt karokkal várja a vendégeket, akik egy kis látványosságra vágynak.