MLSZ-reform: megszűnne a megyei szövetségek önállósága

Berzi Sándor, a Fehérvár FC Kft. ügyvezetője szerint az alapszabály módosítása egy hatékonyabban működő Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) munkáját szolgálná. 

"Ugyanannyira lesz nehéz leváltani a vezetőket, mint ahogyan az eddig is volt" - nyilatkozta az MTI-nek a módosítások kidolgozásában részt vett Berzi arra reagálva, hogy a Népszava csütörtöki számában azt írta: ha a szervezet június 14-i közgyűlése elfogadja a változásokat, a jövőben gyakorlatilag lehetetlen lesz leváltani a vezetőket. A közgyűlés által megválasztott vezető visszahívásáról ugyanis akkor szavazhatnának a küldöttek, ha ezt az MLSZ száz tagja együttesen kezdeményezi vagy a közgyűlésen a küldöttek 30 százaléka erre tesz javaslatot. Ezután titkos szavazás következik, a visszahíváshoz az eddigi kétharmaddal szemben a szavazatok háromnegyede szükséges.
 
A módosító javaslatok szerint, amelyeket az elnökség és a Videoton terjeszt be, 50 jelölést kell összegyűjteni az eddigi 35 helyett ahhoz, hogy valaki MLSZ-elnökjelölt legyen vagy más vezető tisztségre pályázhasson. Az elnökség létszáma az eddigi 15-ről 9-re módosulna. 

Amennyiben elfogadják a tervezetet, újdonság lesz az is, hogy az eddig önálló megyei szövetségek 2011. január 1-jétől szervezeti egységekként működnek tovább, munkájukat az igazgatók irányítják, a rendszer működését a főtitkár felügyeli. 

"A megyei szövetségek ezzel nem veszítik el a jelentőségüket, szinte ugyanazokat a feladatokat látnák majd el, mint korábban, csak most egy központi kontroll, az MLSZ felügyelete mellett" - tette hozzá Berzi, aki 1990-től 1996-ig, majd 1998-tól 2006-ig töltötte be az MLSZ főtitkári posztját.

Az MLSZ elnöki posztjára jelenleg egyetlen jelölt van, Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója. Berzi elmondta: a kidolgozott módosítási javaslatok tükrözik Csányi elképzeléseit is.

Az üzletember már korábban jelezte, hogy kisebb elnökséggel szeretne dolgozni. Hogy kik kerülhetnek majd be a vezetésbe, Berzi azt mondta: "Akiket megszavaznak."    
 
A tervezet szerint bővül az MLSZ elnökségének hatásköre, a testület dönt a jövőben a szövetségi kapitány, a sportigazgató és a nemzetközi igazgató mellett a megyei szövetségek elnökeinek és elnökségeinek kinevezéséről, valamint visszahívásáról. Létrehoznák az MLSZ-en belül a belső ellenőrzést, ez az osztály a felügyelőbizottság alá tartozik. Míg a felügyelőbizottság a szövetségtől független, a belső ellenőrzés munkatársai felett a munkáltatói jogokat az MLSZ elnöke gyakorolja.

Az alapszabály-módosítás után július 6-án tart rendkívüli közgyűlést az MLSZ, ekkor választhatják meg elnöknek Csányi Sándort.

A módosítás szövege itt olvasható.

Két részt emeltünk ki belőle, a megyei szövetségekre vonatkzó passzusokat, illetve az MLSZ-közgyűlés résztvevőit - utóbbi módosítás lényege, hogy az amatőrök túlsúlya megszűnjön:

AZ MLSZ SZERVEZETI EGYSÉGEI, HIVATALI APPARÁTUSA
6. §
(1)
Az MLSZ a helyi labdarúgás szervezésére és irányítására megyei (budapesti) szervezeti egységeket (továbbiakban megyei szervezeti egységek) hoz létre. A megyei szervezeti egységek használhatják a megyei labdarúgó szövetség elnevezést.
a)
A megyei szervezeti egységeket a megyei (budapesti) igazgatóságok (továbbiakban: megyei igazgatóságok) irányítják.
b)
A megyei szervezeti egységeket a megyei (budapesti) igazgatók (továbbiakban: megyei igazgatók) vezetik, akik aláírási és utalványozási joggal rendelkeznek.
c)
A megyei igazgatók munkáját az MLSZ főtitkára felügyeli.
d)
A megyei igazgatók munkáját az MLSZ főtitkára felügyeli.
5
(2)
Az MLSZ sportszakmai, ügyviteli, gazdálkodási és adminisztrációs feladatai ellátása érdekében hivatali szervezetet hoz létre.
a)
A hivatali szervezet az MLSZ központi apparátusából és a területi feladatokat ellátó a megyei szervezeti egységekből áll.
b)
A hivatal adminisztrációját, gazdálkodását valamint a versenyrendszer működtetését a főtitkár irányítja, a sportszakmai programok irányítását, valamint a korosztályos nemzeti válogatottak szakmai felügyeletét a sportigazgató, a nemzeti felnőtt válogatottal kapcsolatos feladatokat a szövetségi kapitány, a nemzetközi ügyeket a nemzetközi igazgató látja el.

Az MLSZ közgyűlési küldöttek száma 102 fő az alábbi megoszlásban:
a)
férfi felnőtt nagypályás NB I:
20 fő
(minden NB I-es sportszervezet legalább 1 küldöttel rendelkezik, továbbá az előző bajnoki év eredménye alapján az 1. helyezettől kezdődően plusz 1-1 fő, amíg a 20 fő létszám be nem telik)
b)
férfi felnőtt nagypályás NB II:
20 fő
c)
férfi felnőtt nagypályás NB III:
12 fő
d)
férfi felnőtt Futsal NB I és NB II:
1 fő
e)
Női NB I és NB II:
1 fő
f)
megyei szervezeti egységek versenyrendszeréből:
46 fő
(minden megyei szervezeti egység legalább 2 küldöttel rendelkezik, továbbá a területén legtöbb tagszervezetet regisztráló hat megyei szervezeti egység plusz 1-1 fővel. Azonos számú tagszervezet esetén az a megyei szervezeti egység állíthat plusz 1 fő küldöttet, ahol több érvényes versenyengedély kerül regisztrálásra és kiadásra.)
h)
A Magyar Gyermek Labdarúgó Szövetség versenyrendszerében szereplő sportszervezetek, sportiskolák, diáksportkörök:
2 fő
(3/A)
A (3) bekezdés h) pontjában foglaltak 2011. január 1-ig hatályosak. Attól az időponttól az MLSZ közgyűlési küldöttek száma 100 Fő.