Akárcsak egy nagy családban

A négynapos táborba már az első este sokan érkeztek, az ország legtávolabbi pontjairól is. Tábortűz mellett táltosdobokkal és énekszóval kezdődött az este, majd később egyre többen perdültek táncra a tűz fényénél. A második napon gomba módra szaporodtak a sátrak a pici tó körül, sokan már ismerősként üdvözölték egymást. Nemsokára pedig befutottak a tábor névadói, az Ismerős Arcok zenekar tagjai is. Már hagyomány, hogy ilyenkor több napot együtt töltenek rajongóikkal, együtt főznek, játszanak, nagyokat beszélgetnek.

A táborozók sokféle program közül válogathattak. Németh Zsolt előadását a magyar Szent Koronáról Darvas Károly aranyművesnek az országban egyetlen teljesen hű koronamásolata színesítette. Színpadra lépett a Csillagösvény és a Kartergáz. Aznap este érdekes színfoltként a rajongók adták elő az Ismerős Arcok dalait, a zsűri pedig természetesen maga a zenekar volt. A legkisebbektől az idősebbekig mindenki képviseltette magát, a végén igazi örömzene tette fel a napra a koronát.

Szombaton játékok és ügyességi feladatok közepette indult a nap, kicsik és nagyok számára egyaránt. A hangulatról a Tarisznyás együttes, a Boglya és a Hajnalcsillag táncegyüttes gondoskodott, majd Wass Albertről hangzott el előadás. A táborlakók ezúttal a tavaly ültetett három fenyő mellé kop- jafát állítottak.

A táborozás csúcspontját természetesen az Ismerős Arcok koncertje jelentette. Dalaik üzenete, mint mindig: nem szabad elveszítenünk azokat az értékeket - család, barátság, megértés, tisztesség -, amelyek igaz emberré tesznek minket ebben a rohanó, pénzhajhász világban. A koncert végén a szűnni nem akaró ovációt csak a tűzijátéknak sikerült megszakítania. A hajnalt Waszlavik Gazember László harmonikajátéka köszöntötte, s a résztvevők most is így búcsúztak: Jövőre, veletek ugyanitt! A rajongók között versenyt hirdettek, ki énekli el jobban a zenekar ismert szerzeményeit