A keresztelőkút még ma is áll a szülőháza melletti templomban

Életét szülei erős hitének, édesanyja merész vállalásának köszönhette, mert orvosa az abortuszt javasolta, mondván, szülés közben az életét veszélyeztető komplikációk léphetnek fel. A főtéri Szűz Mária-bazilika 1791–98 között épült, egy kora gót templom helyén, barokk kupolás tornya 19. század végi. Itt keresztelték meg a kis Karolt, a keresztelőkút ma is látható. Külső falán lévő napórájára – „Röpül az idő, vár az örökkévalóság” felirattal – a Wojtyła család konyhaablakukból rálátott. A három gyermek közül a legfi atalabb volt, keresztnevét azért kapta, mert katonatiszt édesapja IV. Károly magyar király nagy tisztelője volt. Nővére meghalt, mire ő megszületett. Édesanyját kilencéves korában vesztette el, két évre rá bátyja is meghalt. Édesapja egyedül nevelte, 21 éves volt, amikor teljesen magára maradt.

Sokat sportolt, síelt, túrázott, kajakozott, úszott, focizott, gyermekkorában egyszer kirúgta a templom ablakát. A krakkói Jagelló Egyetemen folytatott tanulmányai mellett drámaiskolába járt, színjátszó csoportokban játszott. Hittanárként kajak- és sítúrákat szervezett tanítványainak, evezőtúráikon egy felfordított kenut oltárként használva tartott misét. Pappá és pápává szentelése után is, amikor tehette, túrázott, síelt, vakmerő és technikás sízése miatt a Tátra Fenegyerekei nevű csoport a tagjai közé fogadta. Kedvenc síterepén pályát neveztek el róla, és egy hegycsúcs is viseli a nevét.

Szülőháza ma múzeum, ahol fotókkal illusztrált életútjával ismerkedhetnek a látogatók. Láthatjuk apró gyermekként, iskolásként, színjátszó társai körében, tornabemutatón. A bérmálási fotón lánycipőben van, mert édesapja elfelejtett neki az alkalomra cipőt venni, utolsó pillanatban ezt tudta szerezni számára. Látható sífelszerelése, melyet pápaként használt, a szoba, ahol született, a konyha az eredeti berendezéssel, édesanyja kézitáskája, aranyfüggője, az általa hímzett számos szalvéta, a családi étkészlet. Pápává választása emlékét egy hegymászónőtől – aki e napon hódította meg a Mount Everest csúcsát – kapott kavics őrzi az egyik tárlóban. 1978. október 16-án 18 óra 18 perckor a Sixtus-kápolnából felszállt a fehér füst, „Habemus papam!” – hangzott. Ő volt 1523 óta az első nem olasz egyházfő. Pontifi kátusa 26 év és 5 hónapon át tartott. Utazó pápának nevezték, 129 országban járt, utazásai során 1,2 millió kilométert tett meg, mely a Föld és a Hold közötti távolság háromszorosa. Magyarországon 1991-ben és 1996-ban járt. 1981-ben a török Mehmet Ali Ağca rálőtt, 30 év börtönbüntetésre ítélték, de 2000-ben a pápa közbenjárására kegyelmet kapott. A múzeumban láthatjuk a gyilkos fegyvert, testőrének öltönyét, melyre ráfröccsent a pápa vére, a börtönben készült fotót, amikor meglátogatta merénylőjét.

A lenyűgöző emlékápoló kiállításon üvegpadló alatt földdel teli kapszulák láthatók azokról a helyekről, melyeken II. János Pál látogatást tett. A napóra a másolata annak, melyet gyermekként lakásukból látott. Megtekinthető a pápai lakosztály órája is, melyet halála napján 21.37-kor állítottak meg, valamint a Biblia, melyből egy nővér olvasott fel a haldokló szentatyának. Egy fából készült, mozgó kis színház élettörténetét illusztrálja. A wadowicei séta során érdemes megkóstolni a „pápai krémest”. Egy történet szerint Karol Wojtyła barátaival fogadott, ki tud több süteményt elfogyasztani, végül tizennyolc krémest evett meg.