2022.02.04. 20:00
Itt van a metszés ideje - Egy délelőtt a kőszegi TEKI csodálatos tankertjében - fotók
Diákok kertészeti gyakorlatán jártunk, miközben körbejártuk a tankertet, és megismertük az ernyőművelés fortélyait, belekóstoltunk a mulcsozásba és a komposztálásba is. Szerda délelőtt van, szép időt jósoltak mára, mégis: miközben a TEKI tankertjébe tartunk, enyhe zápor csapkodja a szélvédőt.
Kampits Ernő irányításával dolgoznak a diákok.
Fotó: © Unger Tamás
Félünk, nehogy a Kőszegi Evangélikus Gimnázium, Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium diákjai megijedjenek az esőtől, mivel ma a tervek szerint a szőlőmetszés rejtelmeibe kapnak betekintést Kampits Ernőtől, akitől meghívást kaptunk mi is. Aggodalmunk alaptalan, mire kiérünk a Rőti völgyben elterülő 4,5 hektáros tankerthez, a tanár úr fia, Kampits László – a szomszéd iskolából érkező – diákjaival kiegészült húszfős csapat már lelkesen eteti a traktorról működtetett ágaprítót, ráadásul a nap is kisüt.
– Az öszszezúzott fából komposzt lesz – magyarázza Kampits Ernő, amikor már összegyűlt egy kézzelfogható aprítékadag.
Miközben örömmel nyugtázzuk, hogy nem csak a szőlőmetszés tárgyában bővíthetjük ismereteinket, felkerekedünk, hogy megnézzük a komposztálót. A kertben összegyűjtött nyesedékből rostálás után egy év alatt lesz magas humusztartalmú, virágföld minőségű komposzt, amit ha a növények tövéhez szórunk, azok bő terméssel hálálják meg a gondoskodást. A nyesedékből nemcsak komposzt készülhet, használhatjuk mulcsozásra is. A vastagon betakart talaj nedvesen tartja a földet, és a gyomosodást is meggátolja. Össze lehet zúzni a szőlővenyigét is, ám ehhez már nem kell az ágaprító, elég a traktor végére szerelt mulcsozó is, ami a sor közepére kidobott vesszőket zúzza össze, így az apríték egyből vissza is kerül a földbe.
Legjobban azzal tanul az ember, ha meg is csinálja, amiről szó van, így aztán a 26 lóerős Goldoni kistraktorra egy diáklány pattan fel, hogy a másfél hektárnyi szőlő egyik sorában elvégezze a munkát. Míg tart a mulcsozás, az ifjabbik Kampits az elektromos metszőollóról tart bemutatót, mert ugyan nem nagy dolog elvágni egy szőlőveszszőt egy hagyományos metszőollóval sem, de amikor az ember egy héten keresztül folyamatosan metszi a szőlőt, már egészen más a helyzet. Egy másik soron időközben visszatér a traktor, következhet tehát a metszési bemutató.
A szőlő ernyőművelésben van, a név onnan ered, hogy miután a féltucatnyi szálvessző közül kiválasztjuk a két legszebbet és azokat az alsó huzalhoz lekötjük, ernyőformát kapunk. Aki szeretné, percek alatt elsajátíthatja a technikáját, és gyakorolhatja is eleget, szőlő van hozzá bőven. A szőlő kényszernyugalmi állapotban van, a tavaszra készül, a levágott szőlővessző öt nap alatt kihajtana a meleg szobában, decemberben ehhez még huszonöt nap kellett volna. Ideje van tehát a metszésnek, olyannyira, hogy vannak, akik már be is fejezték, de a háztájiban sokan még elő sem keresték a metszőollójukat, mivel nem elég jó még az idő. Akiknek azonban többhektáros a birtokuk, már mind metszenek, hogy mindenképpen végezzenek, mire megindul a nedvkeringés. A metszésen nagyon sok múlik, hiszen azt szokták mondani, a metszőolló a pinceajtó kulcsa.
Metszik a szőlőt Kőszegen
Fotók: Unger TamásHa nem jön seregély, vad, jég, a metszés az, ami meghatározza a mennyiséget: aki jó minőséget akar, annak jól kell metszenie is – magyarázza felváltva apa és fia. Enyhe a tél idén is – Kőszegen mindössze mínusz hét fokig ereszkedett a hőmérő higanyszála – ami egyfelől jó, melegben jobban esik a munka, másfelől meg rossz, mert a kártevők vígan vannak. Kampits Ernő szerint azonban a természet mindig kompenzál, ha jön egy fagy, és elviszi a termést, a következő évre sok tartaléka marad a növénynek, igaz, termés híján nemcsak a pince, a gazda pénztárcája is üresen marad. És persze a fagy kár egymás után többször is bekövetkezhet, ahogy ez itt a tankertben is rendre megtörténik az almával. Sajnos a terület fekvése nem a legideálisabb tájolású, ugyan a klímája kiváló, a látvány is megér minden pénzt, viszont a napsugarak érhetnék meredekebb szögben a tájat, ráadásul, mivel a hideg „lefelé folyik”, a terület alsó vége erősen fagyzugos.
A tankertben – miután itt a profitszerzés nem szempont – szépen megfér egymás mellett az intenzív és a hagyományos művelés, és van mód a kísérletezésre is, ezért aztán ültettek 900 tő furmintszőlőt is, ami a filoxéravész előtt Kőszeg egyik ősi fajtája volt. Az öreg gyümölcsfák mellett friss telepítésű körtével is büszkélkedhetnek, ám ennek gyümölcsét a mostani diákok aligha élvezhetik, három év még, mire termőre fordul. Az őshonos fajtákat rejtő tündérkerttel átellenben mentával és tárkonnyal gazdagon vetett fűszerkert, mellette fóliasátrak, nyáron itt emberméretű paradicsombokrok díszlenek.
A kert körbe van kerítve, de a kerítés a nyulaknak valószínűleg csak a játszókedvét növeli, ahogyan az őzeknek sem jelent különösebb akadályt. Három hónappal ezelőtt egy őzcsalád be is költözött, és talán még most is a gyenge hajtásokat rágcsálnák, ha nem tessékelték volna ki őket. Nem csoda, ha a diákok szeretnek itt, Kampits Ernő azt meséli, sokszor meglepődnek, hogy már véget is ért a gyakorlat.