Állatvilág

2013.04.30. 10:20

Ember pusztít madarakat

Vas megye - Vonalas létesítmények: utak, vasutak, szélerőmű parkok, középfeszültségű vezetékek. Melyek okozzák a legtöbb bajt az állatoknak, leginkább a madaraknak? Mit tesz, és mit tehetne még jobban az ember a megvédésük, a sérülések csökkentése érdekében?

Némethy Mária

- A vonalas létesítmények közül ma Magyarországon a középfeszültségű villanyvezetékek jelentik a legnagyobb veszélyt. Elsősorban a nagyobb testű madarakra, például a fehér gólyára és a ragadozó madarakra, tehát a vörös vércsére, egerészölyvre, parlagi sasra nézve. E fajok példányai pihenni szállnak az oszlopokra, vagy figyelő helynek használják azokat, közben zsákmányukra lesnek - magyarázza dr. Gyurácz József, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központja Természettudományi Karának dékánja, aki több tanulmányt is írt már erről a témáról.

- Hány madár válik áldozattá?

- Magyarországon az első, áramütés okozta tömeges madárpusztulásra 1980-ban derült fény. Akkor a Hajdú-Bihar megyei Újtikos község határában egy rövid, 20 kilovoltos vezetékszakasz alatt a Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei 19 egerészölyv, 1 gatyásölyv, 4 vörös vércse és több tucat vetési varjú tetemét találták meg. Az Magyar Madártani Egyesület (MME) 2003-ban kezdett országos adatgyűjtésbe. Ettől az évtől évente meghirdette országos középfeszültségű oszlop felmérési kampányát.

- Emellett számos további esetről lakossági vagy szakmai bejelentés során értesülünk - folytatja dr. Gyurácz József. - Így például az egyik legsúlyosabb ilyen esetről is. 2006 őszén mintegy 200 fehér gólya pusztult el Újtikos határában, mert egy rövid vezetékszakaszon áramütés érte őket.

2006-ban Újtikosnál 200 gólya pusztult el áramütés miatt. A képen látható fészek madárbarát. Természetvédők javasolják a szolgáltatónak. Fotó: Kiss Teodóra

A fokozott adatgyűjtés eredményeképpen az MME nyilvántartásában 2003 és 2008 februárja között már 59 faj 2183 áramütés következtében elpusztult példánya szerepel. Összesített természetvédelmi értékük meghaladja a 93 millió forintot.

- Természetesen a probléma valós nagysága még ennél is lényegesen nagyobb, hiszen az eddigi felmérések csak az ország vezetékeinek kisebb részét érintették, s ezek során sohasem figyeltek a dögevő állatok tevékenységének hatására. Hamar eltávolíthatják a madarak tetemét a villanyoszlopok mellől - magyarázza az egyetem dékánja.

- A kőszegi Chernel-kertben nem egy áramütött, lábsérült madarat láttam. Mit kellene tenniük a szolgáltatóknak, az embernek, hogy kevesebb legyen a számuk?

- Lehet ez ellen tenni - hallom dr. Gyurácz Józseftől. - Például az Akadálymentes Égbolt program keretében a Magyar Madártani Egyesület tagjai felmérik a madárpusztulásokat. Az egyesület javaslatot tesz az áramszolgáltatóknak, hol alakítsák át az oszlopokat, vezetékeket madárbaráttá. Több helyen szigetelőpapucsokat szerelnek fel. A költségekhez a magyar állam is hozzájárul. A sérült, de még életképes példányokat a Chernel-kert madártelepére lehet vinni, ahol szakszerű körülmények között még szaporodhatnak is, majd utódaikat vissza lehet engedni a természetes élőhelyükre.

A laikus ember azt gondolná: a szélerőművek is nagy károkat okoznak a madaraknak. Ezek három okra vezethetők vissza: a madarak nem érzékelik a forgó rotorlapátokat és sérüléseket szenvednek, mert nekik repülnek; a vonuló madarakat vonzzák a széltornyok fényei, látásuk és tájokozódási képességük megzavarása miatt a szerkezetnek ütköznek; a madarak a szélerőművekkel kapcsolatos magasfeszültségű vezetékeknek vagy a rögzítőköteleknek ütköznek, ha nem földvezetékeket alkalmaznak.

Nem kérdés: kellenek létesítmények, szükség van rájuk. De a madarakra is. A szélerőmű parkok helyszínének gondos kiválasztásával a madár- és denevérpusztulások minimálisra csökkenthetők.

- Az ember a különböző célú természetátalakító munkájával például erdők kivágása, szántóföldi művelés, építkezés, folyószabályozás, mocsarak lecsapolása sok faj (bíbic, mezei pacsirta, tövisszúró gébics) számára szűkíti az élőhelyeket, rontja a környezeti feltételeket, ezért állományuk Európában csökken. Ugyanakkor vannak fajok sajnos kevesebben amelyek számára az ember kedvező feltételeket teremtett, ezért állományuk és elterjedési területük növekszik. Ezek körébe tartozik például a bütykös hattyú, örvös galamb, vagy a házi rozsdafarkú - hallom a szakembertől.

Tudjuk sajnos: az ember mohósága, a természeti környezet kirablása egyre nagyobb léptékű.

Áramütött túzok, meg daru

A vezetéknek repülő madarakról kevés adattal rendelkezünk. Magyarországon eddig nem történt ilyen célzott adatgyűjtés. A szórványosan ismertté vált esetekből is kiderül azonban, hogy a természetvédelmi szempontból egyik legjelentősebb madárfajunk, a túzok legfontosabb halálozási okai közé tartozik a vezetéknek ütközés. A túzok-védelmi LIFE-Nature projekt során 2004 és 2008 között országszerte 36 vezetéknek ütközött elpusztult példányt találtak meg a szakemberek. A valós esetek száma lényegesen nagyobb lehet.

A túzok mellett a daru a másik ütközések által leginkább érintett faj. Több tízezres gyülekezőcsapatai szintén veszteségeket szenvedhetnek. Az áramütés valamennyi madárfajt érintheti.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!