2016.04.07. 10:15
Ahol románul imádkoznak, de magyarul gyónnak - Csángóföldről Szombathelyen
Szombathely Város Kolping Egyesületének összejövetelén Gál Sándor prézes, egyházi elnök meghívására Bálint Gábor csángó atya tartott érdekes előadást a nagy számban megjelent tagoknak életútjáról, hivatásáról és otthonáról, Csángóföldről.
A fiatal lelkész a jászvásári (románul iasi), moldvai püspök, Petru Gergely ajánlásával és Erdő Péter bíboros hozzájárulásával jött Magyarországra, és jelenleg a Budapest Felsővízivárosi Szent Anna-plébánián szolgál, előreláthatólag három évig.
Nagy szeretettel beszélt a családjáról, gyermekkoráról, a kelet-romániai Bákó megyei kis csángó faluról, a Keleti-Kárpátokon túli Pusztináról, ahol született; szülei és a nővére most is ott élnek.
A kis falu az egyik legfiatalabb csángó település, először 1792-ben említették meg nevét egy osztrák térképen. A leírásból kiderült, hogy nagyon egyszerű, szegényes falu volt, mindössze 62 házzal. A magyarok valószínűleg az 1790-es években vándoroltak oda Erdélyből, a falu lakossága a 19. század végére már az eredeti tízszeresére nőtt.
Bálint Gábor és Gál Sándor, a szombathelyi Kolping egyházi elnöke
Bálint Gábor lelkész elmondta: az ott élő csángók a magyar nyelv olyan változatát beszélik, amely kapcsolatban állhat a középkori magyar nyelvjárásokkal, ugyanakkor dialektus a magyar és a román nyelv között.
Bálint Gábort 2011-ben szentelték pappá, előtte 8 évig tanult a szemináriumban több mint 30 társával együtt, de közülük csak 15 lett felszentelt pap. Mielőtt Magyarországra érkezett, Buteában káplánként teljesítette hivatását.
Vetített képeken láthatták a megjelentek a szép lankás vidéket, a kis falut a zöldellő völgyben, az 1830-ban épített és egy tűzvész után felújított templomot, amelynek Szent István a védőszentje. Az atya színes fotókon bemutatta a csángó népviseletet is, a gyönyörű, kézzel varrt ruhákat, amelyeket a nők esküvő, keresztelő vagy búcsú alkalmával viselnek.
Érdekességként említette, hogy a templomban az imádságot románul mondják, de a gyónás magyarul hangzik el.
A gimnáziumban kezdett magyarul tanulni, de úgy érzi, még nem tudja tökéletesen a magyar nyelvet, sokat gyakorolja mióta itt él és van is rá alkalma, mert román nyelven csak vasárnap és ünnepnapokon tart misét, a többi napokon magyarul. Lelkiismeretesen felkészül minden mise előtt, úgy érzi, szeretik a hívek a szabadon, lendületesen előadott prédikációit. Szívesen itt maradna továbbra is a három év letelte után, ha szükség van a munkájára, a szolgálatára.
Tátrainé Kulcsár Irén
