Meglepetések sorozata az ősi Sey család találkozóján

A Pécsett élő Sey Gábor kérésére most is többen tiszteletüket tették egykori falujukban. A Schey, Sej, Sey családok tagjai Baksáról, Budapestről, Budajenőről, Esztergomból, Nagykanizsáról, Paksról, Pécsről érkeztek. Ausztriából egy tábori lelkész családtag képviselte az osztrák ágat.

A találkozón meglepetésekben nem volt hiány. Sey Gábor, a család történetének kutatója bemutatta a család restaurált nemesi címereslevelét, melyet még 1418-ban Zsigmond királytól kaptak. Ausztriában felleltük a címerszerző Sye Mihályt ábrázoló faszobrocskát. Az egykori királyi testőr alakját ma egy faluházi óriásplakáton is láthatjuk.

Sey Gábor

A jelenlévők megismerhették a továbbiakban a soproni Schey Ferenc Munkácsy-díjas festőművész és grafikus munkásságát, de láthatták a paksi Sey László festményeit is. Sey Gábor megmintázta a hatezer éves Séi Vénuszt is. Agyagszobrocskákat égetett ki otthon, ezzel lepte meg a családtagokat és a falu vezetését is.

Az utolsó meglepetés egy kis könyvecske volt, amit a Sey Gábor a találkozó résztvevőinek szánt. Az „Őseinkről mesélek" című könyvben megpróbálja összefoglalni mindazt, amit a nemzetségükről idáig tudunk, tudhatunk. Az utolsó fejezet a családtagok csínytevéseiről szól. Nem véletlen, hogy a jó oldalról ebben a könyvben nem emlékezik meg. Elképzelése szerint az a folytatásban fog megjelenni a 2018-as találkozóra.

A kopjafa mellett álló ünneplők

Természetesen a szokásos koszorúzás sem maradt el a család kopjafájánál. Az idén a koszorú szalagjára három dátum került: 1234, 1418 és 2016. Az első a nemzetség legelső említése, a második címereslevelük kelte, a harmadik pedig az ez évi találkozók dátuma.

Pénzgyűjtést is indítottak, amelynek célja egy későbbi köztéri szobor felállítása Sében, amelynek alakja lehetne a címerszerző hős testőr. A találkozó folytatása az egyik helyi vendéglőben zajlott, ahol az ebéd mellett még bőven volt idő a beszélgetésre.

Szöveg és fotó: Sörös István