Gazdaság

2017.07.05. 16:05

Fizetni ezentúl csak kártyával: mihez kezdenek a vidéki vendéglősök?

Egy friss változásnak köszönhetően a vendéglősök csak kártyával fizethetnek a jövedéki termékekért.

Budai Dávid

Sokaknak azonban nincsen bankkártyájuk, van ahol pedig tér-erő nincs, költségek azonban minden esetben felmerülnek.

Vidéki vendéglősök, falusi kocsmárosok kerültek nehéz helyzetbe azzal, hogy múlt hét szombat óta az italnagykereskedéseknél tilos készpénzzel fizetni a jövedéki termékekért, így a szeszes italokért is. A nyilvánvalóan a gazdaság fehérítését célzó jogszabályváltozás lényege, hogy a kocsmák és éttermek a jövőben kizárólag bankkártyával vagy átutalással fizethetnek az alkoholos italokért. Készpénzzel csak adóraktárból vagy kisüzemi bortermelőtől vásárolhatnak és akkor is csak 200 ezer forintot meg nem haladó értékben szerezhetnek be árut. A jogszabályváltozásról Pammer Istvánt, a Kereskedők és Vendéglátók Vas Megyei Érdekvédelmi Szervezetének ügyvezetőjét kérdeztük.

Az intézkedés a nagyobb üzleteket, belvárosi éttermeket nem érinti, hiszen ők eddig is kártyával és átutalással intézték az árubeszerzést, vagy ha nem, hát az se baj, mivel bankkártyájuk is van, bank is van a közelben, és a felmerülő költségek sem vágják földhöz őket. Sajnos azonban egy falusi kiskocsmában éppen az imént említett dolgok problémát jelenthetnek. Sok vendéglátósnak - főleg az idősebb korosztályból - egyáltalán nincs bankkártyája, így most csináltatniuk kell egyet, ezért külön be kell menni a városba, és ugyanezt kell tenni egy esetleges utalás esetén is. Mindennek természetesen költsége van, hiszen pénzbe kerül az autózás, a kártyának is van díja, és az utalás sincs ingyen. Mindent összevetve a változtatás évi több ezer forint költséget jelent.

Problémás lehet az is, ha a nagykereskedő szállítja ki az árut, hiszen míg eddig bárki kifizethette az áruszállítót, most kénytelen az üzletvezető kiegyenlíteni a számlát, hacsak nem akarja kiadni kezéből PIN-kódostul a kártyáját. A szállító pedig egy időintervallumot ad. Azt mondja, hogy reggel nyolctól négyig érkezik, valamikor, attól függ, hogyan alakul a nap. Így az üzletvezető egész napját leköti. És ez egyszerűbb eset, mert van, akinek több üzlete is van. Ha mindháromba egy napon érkezik az áru, mit csináljon? Annak a divatja pedig, hogy majd utólag fizetünk a hónap végén, már régen elmúlt, ha pedig valahol ez mégis működik, akkor annak több évtizedes kölcsönös barátság az előzménye.

Pammer István elmondta, szinte mindenki panaszkodik az új szabályozásra. Egy szombathelyi kiskocsma vezetője egyenesen üzlete bezárásán gondolkodik, hiszen neki se számítógépe, se bankkártyája nem volt soha, most pedig se kedve, se pénze mindezen változtatni.

Előfordul, hogy a falvakban térerő sincs

Hasonlóan vélekedett Völler László is, akinek vendéglátóhelye és bornagykereskedése is van, így mindkét oldalról érinti a megváltozott törvény. Mint elmondta, a jogszabályt már korábban is be akarták vezetni, azonban ilyen-olyan okokból mostanáig mindig elhalasztották. Ő személy szerint is, és mint a Vasi Vendéglősök Klubjának az elnöke is, kissé eltúlzottnak érzi a szabályozást, hiszen a számlára történő vásárlásnak eddig is nyoma volt.

- Teljesen felesleges egy bankon is keresztülvezetni a folyamatot csak azért, hogy a pénzintézet is levegye a tranzakciók után a maga jutalékát. A dolognak annyi haszna kétségtelenül van, hogy mostantól a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azonnal értesül minden tranzakcióról - fogalmazott.

Minden felmerülő költség a vállalkozóé

Az már más kérdés, hogy mindezt a vendéglőssel meg a kereskedővel fizetteti meg, mert ahogyan Völler László elmondta, bár a gyakorlatban nagyon ritka, elméletileg simán előfordulhat, hogy valaki mindössze egy üveg bort vesz nála a nagykereskedésben. Ebben az esetben az árrést gyakorlatilag el is viszi a kártyás tranzakció díja. Már ha egyáltalán sikeres a tranzakció. Van olyan nagykereskedő, aki őrségi falvakba is szállít. A bankkártya-leolvasó terminálhoz azonban térerő kell, így történhetett, hogy a szállító a falu közepén lerakta az árut, beültette a kocsmárost maga mellé az autóba, és addig mentek, amíg térerőt nem találtak egy dombon, ott aztán lehúzták a bankkártyát. Ez persze hallgatva vicces és remélhetőleg olvasva is, ám a valóságban ez azt jelenti, hogy a kocsma vendégeit erre az időre ki kell tessékelni az üzletből, ez pedig már inkább kínos.

Amúgy Völler László most még nem tudott tapasztalatokról beszámolni, hiszen a szombati változás hatásai majd csak jó egy hónap múlva látszódnak meg igazán, de mint elmondta, jó nagy felfordulásra számít. Mindenre felkészülve már nyomtatott is sárga csekkeket, hogy ha valakinek nem sikerült bankkártyát csináltatnia határidőig vagy azt otthon felejtette, akkor csekkel is tud fizetni. Igaz, így a vevőnek el kell mennie a postára, ami persze megint csak idő. És persze a csekkek sincsenek ingyen, ez pedig neki kerül pénzbe.

Sokan tömeges bezárástól tartanak

Annak, aki fizetését számlára kapja és mindennap használja a kártyáját, nehéz megértenie, hogy mi a baja egyeseknek a fizetési szigorítással. Sok kocsmárosnak azonban nincsen bankkártyája. De hiszen miért is lenne? Jövedelme kizárólag a vendégektől érkező készpénzből van, miért tömné a bankok zsebét azzal, hogy bankszámlát nyit, amikor annak semmi hasznát nem veszi. A mostani törvénymódosítással egy valamin azonban biztosan nem fog változni. A vendégek továbbra is készpénzzel fizetnek majd, így a kocsmáros, ha ezentúl árut akar, fogja magát és pénzt tesz a kártyájára, csak hogy tudjon fizetni.

Egyelőre persze nem lehet tudni, hogy a valóságban mennyire keseríti meg a kereskedők, kocsmárosok életét a július 1-jén életbe lépett változás, mindenesetre a legborúlátóbb vélekedések szerint jó néhány kiskocsma áldozatul esik majd a szigorításnak, amelynek a rossznyelvek szerint kizárólag az az értelme, hogy a bankokat pénzhez juttassák, ezzel kompenzálva a pénzintézeteket a korábban elszenvedett veszteségeikért.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, míg 2000-ben 30 ezer fölött volt az önálló vállalkozók által működtetett vendéglátóhelyek száma, addig tavaly már a 18 ezret sem érte el. Ugyanez a tendencia Vas megyében is. Míg az ezredfordulón csaknem 900 vállalkozás élt a vendéglátásból, addig 2016-ban már hatszázan sem.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!