Jó vetőmaggal a termés is jó - Vas megye a versennyel remek példát mutat a hazai gazdálkodóknak

- Napjaink alacsony búza-, repce- és árpafelvásárlási árai aktuálisan és sajnálatosan erősítik meg azt, amit a szakmában már évek óta tudunk: ha valaki növénytermesztésből kíván megélni, annak intenzíven kell termelni - fogalmazott dr. Pusztavámi Márton. A mezőgazdasági szakember - nem mellékesen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas megyei elnöke - hangsúlyozta: az a legfontosabb, hogy a hazai gazdálkodókat az alig életképes kategóriából (4-4,5 tonnás hektáronkénti gabonatermés) a versenyképes (6-7 tonna hektáronként) kategóriába segítsék.

A kamarai vezető véleménye talán az utolsó pillanatban próbálja felrázni a hazai gazdálkodókat. Magyarországon a növénytermesztésből élő gazdák kilencven százaléka veszteségesen termel, nullszaldósra tudnak kijönni azok, akik uniós pályázatokhoz férnek hozzá. - Most a kicsiket az orosz gabonadömping tizedeli, neki kell végre állni a versenyképességünk javításának, erre itt Vas megyében már tettünk is lépéseket, ennek a leglátványosabb eredménye a búzatermesztő versenyünk, amelyre évente mind több gazda nevez be - mondta a szakember. Ami dr. Pusztavámi Márton elképzelését bizonyítja, az a tavalyi verseny nyolctonnás hektáronkénti termésátlaga, amelyet vasi gazdálkodó ért el. És hogy a verseny mennyire motiválja a gazdákat, azt az jelzi, hogy idén ez az átlag már 8,86 tonnára kúszott. Ami pedig ez utóbbi adatnál is beszédesebb: a tavalyi versenyen egy gazda a lélektani, 10 tonnás határ fölé jutott, idén pedig már tízen is teljesítették ezt a terméseredményt.

Dr. Pusztavámi Márton Fotó: Szendi Péter

- Úgy vélem, ezek az eredmények biztatóak a magyar gazdaság jövőjére nézve még akkor is, ha az országnak csak egy megyéjéről beszélhetünk. Reményeink szerint a jó példa másra is ragadós lesz - mondta a sárvári gazda. - A példaadásról még annyit: a sikeres technikákat, technológiákat természetesen magunk is igyekszünk gazdatársainkhoz eljuttatni, hiszen napjainkban olyan kihívásokkal kell szembenéznünk, mint az alacsony felvásárlási árak, a magas költségek, az Amerika-EU szabadkereskedelmi (titkos) egyezmény, a klímaváltozás, a Brexit, az orosz embargó, csak hogy a legnagyobbakat soroljam, és akkor még nem is beszéltem a belföldi gondokról - sorolta dr. Pusztavámi Márton.

A mezőgazdasági szakember az elején emlegetett intenzív termeléssel kapcsolatban kiemelte: az intenzív termelés elsősorban alternatíva nélküli, erkölcsi kötelessége a magyar gazdáknak, erre a földművelők felelőssége is kötelezi őket. Másodsorban természetesen van egy kevésbé magasztos, ámde annál hasznosabb megközelítés is, ez pedig a gazdák gazdasági érdeke.

Versenyképes mezőgazdaság kiépítése nélkül nincs az ágazatban fejlesztési lehetőség, tovább nő a hátrány Fotó: Unger Tamás

A statisztikai hivatal szerint Magyarország utolsó hatévi gabona-termésátlaga 4,6 tonna hektáronként. A Gazdaságkutató Intézet ehhez annyit tett hozzá, hogy ez az eredmény az unióban hátulról a harmadik helyre elég. És ha ehhez még hozzátesszük, hogy a gazdáknak - mint említettük - kilencven százaléka veszteséges, akkor mindjárt érthető, hogy miért is van a vasi verseny, miért is kell az intenzív termelés.

S most lássuk a szigorú számokat: a hatévi átlag 4,6 tonna, ennek átlagos minőségére ígért júniusi ár 38 ezer forint tonnánként, ami hektáronként 171 ezer forintos árbevételt jelent. Erre a bevételre nagyjából ugyanennyi kiadás jut, tehát máris ott vagyunk, hogy a gazdáknál nincs nyereség. - S ha nincs nyereség, akkor fejlesztés, traktor, eke, föld és ami ennél is súlyosabb, kenyér és hús sincs - mondta a sárvári gazdálkodó. Hozzátette: tovább rontja a gazdálkodók átlagát a különböző kötelezettségek kényszere. A magyar átlagterméssel szemben minden kísérlet, kutatás, verseny is azt igazolja, hogy az intenzitás egy fokozattal (több lombvédelem, nagyobb műtrágyaadag) történő emelése 1,5-2,5 tonnás hektáronkénti hozamnövekedést jelenthet - mondta a szakember. Ez a számokban kifejezve 6,5 tonnás terméshez kapcsolódó jobb minőség - ha szerény mértékben is - magasabb árat eredményez, ezzel pedig nő a bevétel, ami a kissé emelkedett árak mellett is tisztességes nyereséget hozhat (esetünkben 60 ezer forintot hektáronként). Ez az emlegetett termelési verseny esetén már ennek a dupláját is hozhatja, igaz, ott már a 8,5 tonnás átlageredménnyel kell számolni.

Dr. Pusztavámi Mártontól megtudtuk, az intenzív termeléshez műtrágyázás, meszezés, permetezés és természetesen jól megválasztott vetőmag kell, de ahogy a vasi eredmények igazolják, ez lehet a hazai növénytermesztés egyik kitörési pontja.