2016.09.08. 19:35
Még tőkeszegény az ágazat
Szombathely - A szőlő és a bor gazdasági, egészségügyi és vallási vonatkozásaira is fény derült az ŐrvidékHázban.
- Adtunk a meghatározó finnugor elméletnek egy pofont akkor, amikor az előadó szakember kijelentette, a lovak mellett a bor is török eredetű szavunk - jegyezte meg a Vas Népének a Farkas Csaba vezette, szombathelyi ŐrvidékHáz legutóbbi programjának egyik látogatója. Ha nyelvészeti fejtegetésekbe nem is bonyolódott senki, a szőlőről, a borról annál több aspektusból esett szó.
- Ha csak szigorúan a gazdasági vonatkozásait nézzük, akkor is nemzetgazdasági kérdésről van szó, tette hozzá az egyik előadó. Elég csak a tokaji, vagy akár a badacsonyi és a villányi jelzőkre gondolni. Pont ezekre hegyezte ki előadását Gál Péter eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár, aki kijelentette: cabernet sauvignont mindenki tud termelni, de soproni kék-frankost nem. A helyettes államtitkár hangsúlyozta, a földrajzi eredetvédelem elsősorban gazdasági kérdés, ám nem szabad figyelmen kívül hagyni ennek kulturális és egyéb hatásait sem. - Eredetvédett borokkal magasabb árakat lehet elérni, innentől kezdve ez szigorúan vett gazdasági érdek - mondta. Gál Péter szomorúan állapította meg, hiába a szőlőtőke, ha egyéb tőkéből meglehetősen szerény az ágazat. Ehhez kapcsolódva kijelentette, a védett fajták esetén a kormány megpróbálja csökkenteni a hivatalos adminisztrációt. Az ŐrvidékHáz fórumán elhangzott, a kőszegi (soproni) borvidék egyik törekvése, hogy Ödenburg néven is megjelenhessenek a nemzetközi piacokon, a határon átnyúló együttműködés egyik legjobb példájára.
Farkas Csaba, az ŐrvidékHáz igazgatója és Gál Péter eredetvédelemért felelős helyettes államtitkár Fotó: Turbók Attila
- Van hasonló téma a hazai napirendek közt, ez pedig a tokaji eredetnév. Vannak még tisztázandó kérdések a szomszédos Felvidék termelőivel, de ez a kérdés nem hasonlítható a soproniak elképzeléséhez - jegyezte meg lapunknak adott interjújában a helyettes államtitkár. Gál Péter mellett még számos előadó beszélt a szőlő és a bor egyéb vonatkozásairól is. Az egyik legnagyobb sikert Merkli Ferenc plébános aratta, aki a téma bibliai vetületeit elemezte a szép számú hallgatóságnak. - A bor mint kifejezés 223 esetben fordul elő az Újszövetségben, ami csak egyet jelenthet, eleink is nagy jelentőséget tulajdonítottak a nemes növénynek és a belőle készült nedűnek. Dr. Bisztray György Dénes egyetemi tanár pont e növény és nedű eredetéről beszélt. Megtudhattuk, maga a bor kifejezés török eredetű, de eleink valahol Mezopotámia idejében és környékén találkozhattak először a szőlővel, amit aztán az ember saját maga fejlesztett tovább.
Dr. Májer János, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója már a hazai szőlőfajtákról beszélt. Egyetértett a plébánossal, aki csak mértékkel javasolta a borfogyasztást, kiemelve annak egészségügyi (jó) hatásait.
Tudták, hogy például az olaszrizling jó magnéziumhiány ellen, vagy a nászéjszakák bora, a somlói juhfark elősegíti a fiúgyermek nemzését? Az ŐrvidékHáz előadásán az is kiderült, hogy a kéknyelűt a szívpanaszokkal élőknek kellene mértékletesen fogyasztaniuk, egészségük további megőrzése érdekében. Az ŐrvidékHáz programja szervesen kapcsolódik a vasi megyeszékhely hétvégi programjához, ahol többek közt határon túli borászok termékeit is kóstolhatják.