Szőlősi József tanársegéd lett az év kiváló oktatója a szombathelyi kampuszon

A kitüntetés jó visszajelzés és nagy elismerés, mert a diákok véleményét tükrözi, Szőlősi József sok gyakorlati példát alkalmazó oktatási módszerét a fiatalok respektálják. Korábban tizenöt éven keresztül multinacionális cégeknél dolgozott, a munka világában tanultakat is megosztja: így a hallgatók elé tárulnak követendő, jó és elkerülendő rossz példák.  

- Gyerekkorom óta műszaki érdeklődésű vagyok, a felmenőim között is voltak mérnökök, egyenes út vezetett engem ehhez a szakmához – meséli Szőlősi József. – Az eddig megszerzett tapasztalatokat úgy tudom átadni, ha tanítok, ez a leghatékonyabb formája, hogy a jövő generációi gyakorlatias tudást kapjanak. Hogy hogyan lehetett sikerre vinni egy projektet, de azt is, hogy mikor nem volt sikeres, és ne kövessék el ugyanazokat a hibákat. Az vált a hivatásommá, hogy az oktatás oldaláról támogatom a mérnöki szakmát. Úgy vélem, önmagában kell azt értelmezni, hogy mi a siker, hogy sikeres-e egy szakember, egyénre szabottan értékeljük, hogy mitől jó mérnök valaki. 

Szőlősi József Debrecenben született, a miskolci egyetemen tanult, diplomamunkáját a fafeldolgozásban, bútoriparban használatos többorsós faeszterga témájában írta 2003-ban: a szerkezetet, a hajtóművet találta ki és tervezte meg egy olyan  célgéphez, ami másolatokat képes gyártani. Friss diplomásként sok helyre beadta a pályázatát, 2004-ben Szombathelyre jött, és a régió egyik legnagyobb autóipari beszállító cégénél vállalt munkát. Hosszú időn keresztül technológusként dolgozott, emiatt került kapcsolatba a hegesztéstechnológiával. Majd egy másik járműipari cég jóvoltából elvégzett egy másoddiplomás képzést a Budapesti Műszaki Egyetemen, 2017-ben hegesztőmérnöki képesítést szerzett. Szakdolgozatában az ötvözetlen acélok hegesztésének technológiatervezésével foglalkozott. 2019 óta oktat az egyetemen. Beszél angolul és németül, ezek a nyelvek nélkülözhetetlenek a szakirodalom megismeréséhez.  

Szőlősi József családi múltja és jövője is a mérnöki szakmában mozog. Négy fia van: András (13), Gábor(11), Péter (9) és Benedek (2). Amint az édesapától megtudjuk: a két nagyobb valószínűleg mérnök lesz, András építőmérnöki irányban szeretne továbbtanulni, Gábor az informatika felé kacsintgat. Péter még elég kicsi, de arról beszél, hogy hegesztőmérnök szeretne lenni, alighanem az édesapja a példaképe. A negyedik gyermek, Benedek még nincs egészen kétéves, az látszik, hogy szereti az autókat, sokat játszik kocsikkal, mint minden kisfiú, de ilyen háttérrel és környezetben könnyen lemintázhat magának ő is egy mérnöki jövőképet.   

A hallgatók által nagyra becsült oktatóról az egyetemen nem nagyon tudják, hogy szabadidejében szívesen húz túracipőt és fedezi fel a környék kirándulóhelyeit; emellett a társasjátékoknak nagy rajongója.