Hétvége

2015.10.02. 11:02

Aki Caracasból is hazavágyott - Tizenhárom év után jött haza Venezuelából három gyerekkel

Vali néni szélesre tárt ajtaján jó belépni. Először találkoztunk, de mintha időemlékezet óta ismernénk egymást. A lakás a patakra néz, a falakon rengeteg fotó, mindenütt emlékek tanúskodnak arról, hogy a ház gazdája bejárta a fél világot.

Kovács Ágnes

Azért találkozunk, mert Szántó Ferenc Rudolfné Szakos Valéria gyémántdiplomáját vehette át a múlt héten a Corvinus Egyetemen. Szép nap volt, mondja, nemsokára az átadáson készült képeket is megkapja majd. Mikor megkérdezem, postán érkeznek-e a fotók, csak nevet, gépen, mondja, és a kamerával felszerelt kompjúterre mutat. Szájpolni is szokott, hiszen fia Mexikóban él, muszáj volt megtanulnia, ha látni akarja a gyermekét.

Vali néni 1955-ben fejezte be az egyetemet. Közgazda lett, és nem sokkal később szerelmes. Fonyódon és Kaposváron dolgozott a Meszövnél, aztán Szombathelyre kerül. 1956-ban vakbélműtét után elgennyedt sebbel feküdt a kórházban, amikor kitört a forradalom, mivel párja részt vett a fővárosi harcokban, menekülniük kellett. Egyetlen aktatáskával indultak útnak. Az idegennek úgy tűnhetett munkába mennek. Határsávi igazolvánnyal tudták átlépni a határt, mert a fiatal nőnek munkája miatt volt engedélye annak megközelítésére, annak átlépése azonban illegális volt, a katonáknak azt mondták a férfi Vali néni revizortársa.

Fotó: Unger Tamás

Ausztria több településén voltak lágerben, emlékezetes volt az első Sankt Michaelben, ahol egy kocsma kövére szórt szalmán feküdtek, nem is beszélve Feffernitzről, vagy épp Lichtensteinről, ahol meg a vár kápolnájában eskették meg őket. Vali néni és Feri bácsi néhány hónap után házasodott meg, mikor azt kérdezem, hogyhogy a világ végére is képes volt követni párját, azt mondta, tudom, nem voltunk megesküdve, de hát én szerettem! A Nagy szerelem volt? kérdésre azonnal rávágta: Igen!

Eredetileg Brazíliába indultak, hiszen férje testvére ott élt, sajnos oda mégsem jutottak el, Ausztrália hat hétnyi hajóútra volt, Kanadába pedig a hideg miatt nem vágytak. Így lett a végcél Venezuela.

Én a meleget jobban szeretem, hát inkább oda mentünk. Tudja, ott a nagy viharok után azonnal kisüt a nap, valóban gyönyörű.

Kezdetben két szót ismertek a szenyoritán kívül, de aztán tizenhárom éven át éltek Caracasban. Ferenc rögtön kapott munkát egy magyar vendéglőben, amit Paprikának hívtak. A város gyönyörű, 14 kilométerre fekszik a tengertől, ott az Avila hegy. Sorra jöttek a gyerekek, így Vali néni otthon volt és mellette gyerekfelügyeletet vállalt meg varrónő mellett is segédkezett. Három gyeremeke született: Armand Ferenc, György Nesztór és Violetta Valéria. Kedves mosollyal meséli, hogy Verdi Traviataja ihlette névadáskor. Az Academia Gutierrez elvégzése után megerősödött a nyelvtudása, és mérlegképes könyvelői bizonyítványt is szerzett. Fantasztikus évek jöttek. Szép sikerekkel, jó fizetéssel. Előbb egy légitársaság főkönyvelője lett, majd egy magas- és mélyépítő vállalat főkönyvelő-helyetteseként dolgozott. Szomszédait szerette, a klíma is kedvére való volt, csak folyton rettegett a földrengéstől. Borzasztó volt a közbiztonság, és végül erős honvágy vett rajta erőt. 1969-ben jött először Magyarországra, boldog volt és tudta, nem marad örökre a távoli kontinensen.

1973-ben végleg hazatért a három gyerekkel, Ferenc három évre rá követte a családot, addig nem merték felszámolni venezuelai életüket, amíg nem dőlt el, hogy alakul a sorsuk itthon. Szombathelyen indult új életük. Az asszony a Máv Járműjavító Üzem belső ellenőre lett, munkája mellett és később is sokáig idegenvezetőként dolgozott. Bejárta a fél világot. Tanított a város neves gimnáziumában, rengeteget tolmácsolt. Szereti a spanyol nyelvet. Annál szebbet el sem tud képzelni, amikor ezen a dallamos nyelven megszólal egy gyönyörű dal. Tolmácsolt a rendőrségen, a bíróságon, nagy államfők mellett. Dolgozott fordítóirodáknak és rengeteg utat szervezett. Spanyolországot úgy ismeri, mint a tenyerét, de Olaszország, Franciaország és Törökország sem ismeretlen számára. Órákig lehetne hallgatni a történeteit.

A falon lógó sombreróról beszélgetünk, könyveket mutat, spanyolul van mind, ezen a nyelven álmodni is csodás lehet. Rengeteg újságkivágás, Vas Népe-cikkek, egyik például 1983-ból, amikor csak egy forint negyven volt egy lap.

Búcsúzóul piros legyezőt kapok tőle, és biztos vagyok benne, hogy máskor is eljövök Vali nénihez. Hallgatni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!