Godot már a spájzban van

Mindig van egy kiválasztott római császár – elvégre a 2000 éves Savaria kövein járunk –, akinek tetteit és életét Katona Attila történész foglalja össze (szigorúan tógában), gondosan ügyelve arra, hogy a komoly ismeretek és történelmi összefüggések valahogy meg ne feküdjék a vacsoravendégek gyomrát. Szóval információ van (nem is kevés), viszont gusztusos humoröntettel tálalva. De ez még nem minden. Barták Balázs minden alkalomra saját kezűleg szerez színdarabot a nevezett császár életének egy-egy epizódját gördülékeny, csavaros jelenetekbe foglalva. És még ez sem minden: a színház színészei elő is adják az alkalom szülte drámát, Jordán Tamás rendezésében, nem rejtve véka alá a próbafolyamatot sem. Két felvonás között a Krúdy Klub közönsége megvacsorázik. 

Így történt ez akkor is, amikor Katona Attila szerint a történelmi lábjegyzetként számontartható Probus – a pacifista katonacsászár – a WSSz-nek köszönhetően legalább posztumusz megérte, hogy egyszer az életben főszereplőnek tekintsék. Bár ez sem ilyen egyszerű. A szerző ahhoz az irodalomban ismert cselhez folyamodott, hogy magát a konfliktust meghatározó Probust nem is léptette színre, ráadásul az első számú abszurd dráma (Beckett: Godot-ra várva) dramaturgiáját vette kölcsön a vacsoraszínházhoz, a nyitányhoz legalábbis. Csak most Vladimir és Estragon helyett bizonyos Bonosus (a katonaságot hipp-hopp fölszámoló Probus császár tisztje) és Antinoosz (közkatona, Bonosus fegyverhordozója) várakozott a nyitóképben a legendás fa tövében – a fa szerepében Horváth Ákos mesterember és rendezőasszisztens –; hogy Godot-ra vagy másra, még kérdéses. 

De nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy Antinoosz közkatona szerepében Koltai Róbert lépett a Krúdy Klub pódiumára (ha egyszer épp itt rendez), elindítva az időgépet. Csak most Feri bácsi (9700-premier!) időutazásra alkalmas hűtőszekrényéből egy régi színházi előadás emléke lépett elő: Godot-ra várva, Kaposvár, a főszereplő páros: Jordán Tamás és Koltai Róbert. (És Koltai Róbert Antinoosz szerepében is mennyit kínlódik a cipőjével, amely sehogy se akar megválni a lábától.) A két katona a csaták végeztével a rég látott asszonyok (isteni) ölelésére vár. Csakhogy nehéz lesz szembenézni a békével. Ha Probus megszünteti a katonaságot és örök békét hirdet, Bonosust sose léptetik elő: nem lesz dux, ha belehal, akkor sem. Hogyan lehet ezt békésen közölni egy feleséggel? 

Főleg, ha azt a feleséget Molnár Piroskának, illetve Epiphaniának hívják. Bár a kettő egy: Molnár Piroska maga az isteni megnyilatkozás. Antinoosz feleségét Alberti Zsófi, a barbár szolgálólányt Varga Dóra (Molnár Piroska-tanítvány ) játssza. Van meglepetés és váratlan csattanó is. De az a legjobb, ahogy ezek a nagyvadak belemennek a közös játékba. Epifánia azt jelenti, hogy Godot már a spájzban van.