Gyógynövények a szőlők között

- Édesapám 1992-ben kezdett borászkodni Magyarországon. Gere Attilával Villányban működött együtt, majd 1997-től a soproni borvidéken is vásárolt területet - eleveníti fel az előzményeket Franz Weninger. - Úgy gondoltam, követem édesapám példáját, s 2000-ben átvettem az immáron 28 hektáros balfi Fertő-parti birtok irányítását. Ez a terület azért is izgatott, mert itt a szőlőtermesztéshez fantasztikus klíma van, s változatosak a területek is.

- Édesapja nyomán megy tovább, vagy saját útját járja?

- A jó borról mindkettőnknek hasonló az elképzelése, de az ehhez vezető út nem feltétlenül azonos. Ha valami szakmai problémám van, ma is tőle kérek segítséget. A borászat elméletét az iskolában el lehet sajátítani, ám a tapasztalatot csak a gyakorlatban lehet megszerezni. Édesapám nagy gyakorlattal rendelkezik. Az utunk azért is más, mivel itt más szőlőskertek vannak, mint innen 14 kilométernyire Ausztriában. A Fertő tó itt speciális hátteret ad a munkához. A fajták hasonlóak, meghatározó a kékfrankos, ám Balfon vannak olyanok is, amilyenek nincsenek Horitschonban. Ilyen a syrah, de tervezem egy új fehér fajta, a furmint telepítését is.

- Magyarországon elsőként vezette be a biodinamikus szőlőtermesztési technológiát. Mi ennek a lényege?

- Szőlőinkben a legszigorúbb elvek betartásával folynak a munkálatok. Ezek közül is kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk a természetes gazdálkodásnak és az állandó minőségjavításnak. Pincészetünkben 2006-ban alkalmazzuk a biodinamikus módszereket. A szőlőt azóta különböző biodinamikus főzetekkel, teákkal permetezzük, és sütőporral kezeljük. A rovar- és gyomirtószerek, s más vegyszerek alkalmazását következetesen kerüljük. Azt tartjuk, hogy az egészséges, jól táplált talaj az egészséges növekedés első számú záloga. A szőlőben gyógynövények, illetve más, a tápanyagellátást segítő növények vannak. Ezek egyrészt védik a talajt a kiszáradástól, másrészt komposztként is szolgálnak. A saját termelésű komposzt használata javítja a talaj termőképességét, ezáltal segíti a szőlő fejlődését is. A nagymamám persze erről másképp vélekedik. Neki sok állata, s kevés földje van, amire elég a keletkező szerves trágya. Ám ekkora szőlőterülethez igencsak sok állatot kellene tartani. A természeti ciklusok ritmusához igazodó művelés serkentően hat a szőlőre, és lehetővé teszi belső energiáinak teljes mértékű hasznosítását. A borok készítése során sem alkalmazunk semmiféle adalékanyagot, enzimkészítményeket, tanninokat, tölgyfa chipseket, fajélesztőket, s nem végzünk musttöményítést sem. Ausztráliában, Amerikában és Chilében ez már bevált stílus, s olyan bort eredményez, amelyből megállapítható, hogy az honnan, kitől származik. Édesapámmal, aki ugyancsak alkalmazza ezt a módszert, azt szeretnénk, ha a mi boraink is felismerhetőek lennének. Ennek érdekében a pincében már viszonylag keveset tudunk tenni, így marad a szőlő. Ez a módszer azonban jóval munkaigényesebb, így több ráfordítást igényel, mint a hagyományos technológia. Ám az is igaz, hogy sokkal olcsóbb az általunk előállított permetszer. A biodinamikus módszer nem boszorkányság, hanem egy személyes individuális folyamat. Az állandó személyes jelenlét a szőlőben lehetővé teszi, hogy a bajt időben felismerjük, s gyorsan intézkedjünk. Ettől tipikus a mi borunk 2006 óta, s hogy sajátos stílusa van, azt már vaktesztek sora bizonyította. A célunk olyan tartalmas, karakteres borok készítése, amelyek nem elemzésre, hanem inkább megértésre, élvezetre szolgálnak.

- Hogyan ítéli meg a soproni borok esélyeit a magyar, illetve a világpiacon?

- Magyarországi szinten még mindig a villányi borvidék a meghatározó, Európában szinte mindenkinek Tokaj jut eszébe a magyar borról. Tapasztalataim szerint növekszik a soproni és az egri borok ismertsége is. Ám ha exportban gondolkozom, akkor nem annyira az európai, hanem a japán és az egyesült államokbeli piac jöhet inkább számításba. Értéket kell képviselni a boroknak ahhoz, hogy világszinten is jegyezzék őket, a világ vezető szakmai lapjai teszteljék.

- A soproni borvidékhez tartozik Kőszeg és a Vas-hegy is. Mennyire ismeri az ott készülő borokat?

- A kőszegi borokat kevésbé, a Vas-hegyi borokat viszont elég jól. Különösen azokat, amelyek az osztrák oldalon készülnek, de több osztrák is bérel a magyar oldalon területet. A Vas-hegyen is jó a klíma, hűvösebb, mint Sopronban. Az eredmény zamatos, gyümölcsös kékfrankos.

- A pincészetnek vannak-e értékesítési gondjai?

- Nincsenek. Az éves termelés mintegy 80 ezer palack. Ennek 60 százaléka Magyarországon talál gazdára, 40 százalék pedig külföldön, Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Dániában, Angliában, Japánban és Amerikában kel el. Viszont igaz, hogy a magyar piacon is egyre erőteljesebb a verseny, mind több az olyan borász, akik minőségi termékkel jelentkezik.

- Melyik az igazi kékfrankos, a soproni, a horitschoni, vagy a Vas-hegyi?

- Kinek melyik. Az tény, hogy a három vidék ugyanazon a fajtán belül más borokat produkál. Az okokat kutatva mindhárom területen készíttettünk talajvizsgálatot, amely jelentős eltéréseket mutatott. Ebből, s a klíma különbségeiből adódik az eltérés. A balfi Spern-Steiner dűlőben a palakőzet a jellemző, amely nagyon aromás, fűszeres, erős bort eredményez. A horitschoni bornál a gyümölcsös íz, az erőteljes savak a jellemzők. A Vas-hegyi kékfrankos pedig egy egzotikus gyümölcsbomba érzetét kelti. Az évjáratok között vannak eltérések, hiszen sok függ az időjárástól. Ettől is izgalmas dolog itt a borkészítés. Kaliforniában viszonylag állandó a hőmérséklet, így a szőlő és a bor is nagyjából ugyanolyan minden évben. Ott a borászat kevésbé jelent kihívást, mint nálunk.

- A hírek szerint a Somló környékére is kiterjeszti a vállalkozását.

- Fehér fajtáknak a Somló és környéke nagyon jó lehetőségeket kínál. Egyelőre azonban annyi a dolgom Sopronban, hogy egy ideig nem nagyon tudok innen elmozdulni. Ráadásul mostanság jöttem rá, hogy a jó borhoz állandó személyes jelenlét szükségeltetik. Egyszerre két helyen lenni pedig még én sem tudok.

Az ifjabb Weningernek nagy tervei vannak Magyarországon. Szorgalmasan tanulja nyelvünket, s már szinte mindent megért. A kérdésekre azért még németül válaszol szívesebben.