2017.06.16. 20:29
Hármas lakodalom a vépi Vénusszal
A vépi kastélyt a 13. századtól fogva főúri dinasztiák sora, köztük az Ellerbach, a Bakócz és a Zrínyi család is birtokolta.
1603-ban a falai között hunyt el a szigetvári hős György nevű fia. Vép hosszas pereskedés után 1615-ben került az Erdődyek kizárólagos tulajdonába. Ekkor kezdődtek azok az építkezések, amelyek során a kastély mai alakját elnyerte. A vépi főúri rezidencia Vasvármegye számos gyűlése mellett a nyugat-dunántúli főnemesek fontos tanácskozásainak és ünnepségeinek is helyet adott. A 17. század végén párját ritkító eseményre, egy „hetedhét országra szóló” hármas lakodalomra került itt sor, amelynek részleteit Kőszeghy Pál, Bercsényi Miklós titkára verses elbeszélésben örökítette meg. Az 1695. év farsangjának három egymást követő napján ugyanis gróf Erdődy Sándor Júlia és Margit nevű leányainak, valamint özvegyen maradt édesanyjuknak, Csáky Krisztinának esküvői követték egymást. Csütörtökön Esterházy Antal Erdődy Júliát, pénteken Kéry János főlovászmester Erdődy Margitot, végül szombaton Bercsényi Miklós Csáky Krisztinát vette feleségül. Hozzátartozik a krónikához, hogy Erdődy Margitnak ez volt a második, édesanyjának a harmadik házassága. Ráadásul Margit első férje, Draskovics Pál, édesanyja második férjének, Draskovics Miklósnak első házasságából született fia volt.
A vépi kastély 1615-ben került az Erdődyek kizárólagos tulajdonába Fotó: Unger Tamás
Mindebből nemcsak a 17. sz. végi magyar arisztokrácia nem könnyen kibogozható családi kapcsolatai láthatók, hanem az is, hogy Csáky Krisztina már elmúlt negyvenéves, vagyis tíz esztendővel volt idősebb Bercsényi Miklósnál. Kőszeghy Pál versfolyamában Csáky Krisztinát barokkos túlzással „vépi Venus”-nak titulálja, a bevezetőben pedig versíró költőnőként láttatja. A hármas lakodalom asztali terítékeit és a fogásokat 63 versszakban részletezve, teljes spektrumát adja a 17. századi magyar konyhaművészetnek és étkezéskultúrának. Akkor még senki által sem sejthető pikantériája a családi eseménynek, hogy úgy Esterházy Antal, mint Bercsényi Miklós 1703-tól II. Rákóczi Ferenc legfőbb bizalmasai, hadvezérei, később pedig bujdosótársai lettek a rodostói száműzetésben, és Csáky Krisztina is török földön hunyt el 1723-ban.
