A jövőről dönthetnek - Közmeghallgatás Répcelakon

Közmeghallgatást tartottak a településképi arculati kézikönyv és a településképi rendelet előkészítéséről. Ahogyan Szabó József polgármester fogalmazott: "most arról dönthetünk, hogy hosszú távon milyen lesz a településünk, hogy fog kinézni tíz, húsz vagy akár harminc év múlva." Rápli Pál építész a mintegy ötvenfős hallgatóságnak elmondta: sehol máshol nem jöttek el még ennyien a társadalmi egyeztetésre. A szakember hangsúlyozta: az, hogy milyen lesz a településkép, az az önkormányzaton és a lakosokon múlik, ha akarják, akár kék kertitörpék is lehetnek a városkapuban, ők nem fognak beleszólni, csupán a jogszabályi kereteket biztosítják - fogalmazott a szakember, aki hozzátette: a többség által képviselt értékrendet kell elfogadni.

Boros András képviselő, Varga Sándor alpolgármester, Szabó József polgármester, dr. Kiss Julianna jegyző és Szalainé Kutasi Ildikó képviselő a közmeghallgatáson Fotó: Varga Ákos

A készülő kézikönyv arra lesz jó, hogy látni lehet, mi a település jövőképe; ha valaki építkezni akar, tudni fogja, hogy mi az, amit lehet, és mi az, amit nem. Rápli Pál hangsúlyozta: a könyvnek október 1-jéig el kell készülni, addig van lehetőség beleszólni a város jövőképébe. Most rend van Répcelakon, de ez kellő szabályozottság nélkül gyorsan eltűnhet. Például egy húsz négyzetméteres bolthoz még engedély sem kell: ha nem vigyázunk, gyorsan bódéváros alakulhat ki a városkapuban. Ugyanígy a kerítések építése sem engedélyköteles, de a város dönthet arról, hogy például másfél méteres átlátható kerítéseket vagy 2,5 méter magas erődítményeket akar-e látni a jövőben, ezért előre kell gondolkodni, hogy mi az, amit nem szeretnénk - figyelmeztetett. Amióta elkészült az M86-os, a település bejárata megváltozott. Korábban a déli lakóterület volt a zsákutca, ami után csak szántóföldek vannak, most a városba érkező ezeket az ingatlanokat látja meg először. A szakember szerint annak a kertnek a kinézete, amelyik szem előtt van, igenis közügy, hiszen meghatározza a városképet. Az építész elmondta: ők azon az állásponton vannak, hogy egy kétszáz éves kőrisfát nehezebb legyártani, mint egy csarnokot elbontani, és nem az a fontos, hogy egy ház gyönyörű legyen, hanem, hogy legyen tíz egészen jó, ami egységet alkot. Bár Répcelakon kevés a műemlék, az elkövetkező évszázadokban még bőven lehet ilyen épület - fogalmazott a szakember.