A szexuális bűnelkövetők ötöde elgondolkodik az öngyilkosságon! – Nézzen be velünk a börtönök ablakain!

Ma már mindenből statisztika készül, nevetséges lenne azt feltételezni, hogy éppen az elítéltekről ne készült volna ilyen jellegű összefoglaló, hiszen a börtönök szigorú szabályai és pontos kimutatásai szinte kínálják magukat, hogy táblázatba és grafikonokba rendezzék őket. Így aztán fel is lapoztuk az idei börtönstatisztikai szemlét, ahol több érdekes adatra bukkantunk. Ahogyan azonban a szemle, úgy mi is felhívjuk arra a figyelmet, hogy a fogvatartottakra vonatkozó számokat fenntartásokkal kell kezelni, hiszen létszámuk egy nap alatt akár többször is változhat. A börtönélet már csak ilyen, mindig vannak újabb elítéltek és a legtöbb esetben egyszer vége szakad a büntetésnek.

Vannak, akik már soha nem jönnek ki a börtönből

De nem minden esetben. Tavaly júliusban 41-re emelkedett a jogerősen életfogytig tartó büntetésre ítéltek száma, további hét ember ítélete pedig akkor még nem volt jogerős, azaz 2015 nyaráig összesen 48 embert ítéltek a magyar bírságok tényleges életfogytiglani büntetésre. A legsúlyosabb büntetés kiszabásának a lehetősége 1999 óta létezik, és az elítéltekben az a közös, hogy mindegyiküket emberölés miatt ítélte el a bíróság. Közülük 25-öt több emberen elkövetett emberölés miatt, hatot gyermekek meggyilkolása miatt, ötöt különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés miatt, a többiek pedig más minősítésű emberölést követtek el. Az adatok ismeretében megállapítható, hogy a tényleges életfogytiglanra ítélt személyek mindegyike hidegvérű, kegyetlen gyilkos, azonban nemcsak a büntetést szolgálja az örök elzárás, hanem az elrettentést is. Az emberölések száma az elmúlt 15 évben, a tényleges életfogytiglani büntetés bevezetése óta a felére csökkent. Míg korábban a gyilkosságok száma megközelítette az évi háromszázat, ma évi 150 alatt marad. Másképpen fogalmazva: a szörnyű kilencvenes években gyakrabban, mint másfél naponta, mostanság, jó, ha két és fél naponta van egy gyilkosság. Sokkal több életfogytiglanis van azonban, mint az említett négy tucat, a bíróságok összesen több mint 250 embert ítéltek életfogytiglani szabadságvesztésre, de ezekben az esetekben a bíróság engedélyezte az elítélt feltételes szabadlábra helyezését. Hangsúlyozni kell, hogy ez nem jelent automatikus szabadlábra helyezést, csak azt, hogy 20-30-40 év múlva megvizsgálják, jó fiú lett-e a börtönben, vagy maradnia kell tovább.

Vas az egy szelíd megye

Ha már itt tartunk, jó, ha tudjuk, hogy ebben a nem túl dicsőséges versenyben a férfiak bizony magasan vezetnek a nők előtt. A csaknem 18 ezer fogvatartott mindössze 7,3 százaléka képviseli a szebbik nemet. Kijelenthető az is, hogy a középkorúak egyszerű többségben vannak, a fogvatartottak több mint fele 30-49 év közötti. Nemcsak a társadalom, de a börtönlakók átlagéletkora is egyre emelkedik, 1995 óta 31,2 évről 36,5 évre. A hatvan év felettiek aránya pedig több mint két és félszeresére nőtt az elmúlt húsz évben.

Vas megyéből viszonylag kevés rosszfiú származik. A több mint 17 ezer fogvatartottból mindössze 268-an vasiak, ezzel nem csak abszolút értelemben, de a lakosságszámhoz viszonyítva is Tolna megye után a második legszelídebb megye vagyunk. Csak hogy érezzük, mennyire kicsi ez a szám: Borsod megyéből hétszer ennyien ülnek a sitten. Amiből viszont nálunk van a legtöbb, az a férőhely a börtönökben. A tavalyi átlaglétszám alapján az ország 14 büntetés-végrehajtási (bv.) intézetéből mindössze a fiatalkorúak bv. intézete (98%) és a szombathelyi börtön (89%) nem számított zsúfoltnak. Az összes többi fegyintézet telítettsége száz százalék fölött alakult. A legdurvább zsúfoltság a kalocsai börtönben volt 2015-ben, ott 161 százalékos volt a telítettség. A szombathelyi börtön egyébként az ötödik legnagyobb az országban, már ami a fogvatartottak létszámát illeti. A vasi megyeszékhelyen 1300 körül van az elítéltek száma.

Több az öngyilkosság, mint a szökés

Tavaly az ország börtöneiben öten vetettek önkezükkel véget az életüknek, és 41-en kísérelték meg az öngyilkosságot. Ezek között az esetek között nincsenek azok a szándékos önkárosítások, amelyeket a jobb ellátás reményében vagy figyelemfelhívás céljából követtek el a rabok. Tavaly 930 külföldi állampolgár élvezte a magyar börtönök vendégszeretetét. A legtöbben román és szerb állampolgárok, de az Afganisztáni Iszlám Állam, a Ghanai Köztársaság, és a Bangladesi Népi Köztársaság állampolgárai éppúgy megtalálhatók a magyar börtönökben, mint például a Tanzániai Egyesült Köztársaság állampolgárai vagy éppen a Malajziai Államszövetség állampolgára.

Azt könnyen meg lehetett tippelni, hogy a fogvatartottak legjelentősebb része – több mint fele – általános iskolai végzettséggel rendelkezik, a második legnépesebb csoportot pedig a szakiskolát elvégzők alkotják. Az viszont érdekes tény, hogy míg 448-an diplomával ülnek a börtönben, és kevesebb mint harmadannyiian (132-en) vannak azok, akik írni, olvasni sem tudnak, vagyis analfabéták.

Érdekesség az is, hogy míg három éve senki, addig tavaly hárman is megszöktek az ország börtöneiből. Öt év alatt összesen 11-en télakoltak. Arra vonatkozóan nincs adat, hogy ezt a rabomobilból való kiugrással, alagútfúrással vagy a börtönkórház rácsainak szikével történő átvágásával sikerült kivitelezni, mint ahogyan azt sem tudni, hogy meddig tartott az így megszerzett szabadság. Azt viszont tudjuk, hogy a 2015. december 31-i adatok szerint 1326 fő tölti a büntetését a börtönhierarchia legalján. Ők azok, akiket szexuális bűncselekmény miatt ítéltek el, elsőre talán furcsa, de ötven nő is van köztük. A szexuális bűnelkövetők közül is a legkitaszítottabbak azok, akik családon belül, fiatalkorúak ellen követtek el szexuális bűncselekményeket. Feltehetően ez a tény, az általában hosszú ítélet, a lelkiismeret­furdalás és a szégyen érzésének együttes súlya idézi elő, hogy az ilyen típusú bűncselekmények elkövetői közül minden ötödik profiljában a pszichológusok kimutatják a hajlamot az öngyilkosságra, persze ez közel sem jelenti azt, hogy az elítélt valóban véget is vet az életének.