2016.05.07. 07:32
A tüdőrákot meg lehet előzni
Van betegség, ami ellen mi is védekezhetünk. Teljesen nem küszöbölhetjük ki az ártó tényezőket, de megpróbálhatjuk minimálisra csökkenti a veszélyt. Az egyik ilyen betegség a tüdőrák - tudtuk meg dr. Kecskés László Istvántól, a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház Mellkassebészeti Osztályának a vezetőjétől.
A Genius Savariensis Szabadegyetem egészségügyi kurzusai között kiemelt helyet foglalt el a leggyakoribb daganat, a tüdődaganat, annak sebészi kezelési nehézségei. A témáról dr. Kecskés László beszélt, aki rögtön adatokkal nyitotta az előadását. Megtudhattuk, hogy a világon évente mintegy 1,6 millió új tüdőrákos esetet regisztrálnak, Európában ez az adat 400 ezer. A férfiaknál a leggyakoribb halálok, a nőknél a harmadik helyen áll a mell- és vastagbélrák után.
- A dohányzás miatt kialakult tüdőrák 90 százaléka megelőzhető lenne - folytatta az osztályvezető. - Napi egy doboz cigaretta 222-szer növeli a tüdődaganat kialakulásának a kockázatát, de a passzív dohányzás is veszélyes. Ráadásul a dohányzás nemcsak ennek a ráktípusnak a kialakulásában játszik fontos szerepet. A fő károsító tényező a kátrány, ami a cigarettapapírban található, valamint a nikotin, mely a szív- és az érrendszer megbetegedését okozza.
Dr. Kecskés László osztályvezető főorvos a leggyakoribb daganatról, a tüdődaganat sebészi kezelési nehézségeiről tartott előadást
A kutatások bebizonyították, hogy a genetikának, az öröklésnek is van szerepe a daganat kialakulásában. A férfiaknál az Y kromoszóma károsodik, ez által az immunrendszer meggyengül, nő a daganat kialakulásának a veszélye. De nemcsak a dohányzás játszik szerepet a tüdőrák kialakulásában, hanem a környezeti tényezők is, az azbeszt, a közlekedés, a sugárzás.
- A tüdőráknak nincsenek fő jellemző tünetei - tette hozzá dr. Kecskés László. - Jelentkezhet fogyás, vérköpés, étvágytalanság, ám ezek már előrehaladott stádiumban lépnek fel, kicsi az esély a túlélésre. Figyelmeztető jel, ha megváltoznak a köhögési szokások, ismétlődő láz, hőemelkedés jelentkezik, a váll-, izomfájdalom és karzsibbadás is előjel lehet. A kivizsgálása hosszú időt vesz igénybe, mivel a pontos kiterjedését fel kell mérni, meg kell ismerni a daganatot. Meg kell néznünk, hogy vannak-e áttétek, s fel kell mérnünk a beteg operálhatóságát.
Kétféle műtéti eljárást alkalmaznak tüdődaganat esetén. Vannak a nyitott műtétek, melyek korábban 40-50 centi hosszú metszéssel jártak, ma már ezek ritkák. Az orvosok a hónaljnál 15 centis bemetszésen dolgoznak, ebből majdnem mindent meg lehet operálni. Léteznek az úgynevezett invazív műtétek, amikor mintegy ötcentis metszésen keresztül, videokamera segítségével operálnak. Régebben a 60 év feletti betegeket nem szívesen operálták, de ma már fejlettebb az altatóorvosi szakma is, így akár 80 évesen is műtőasztalra kerülhet a páciens. Vannak rizikótényezők, mint például a magas vérnyomás, a cukorbetegség (minden harmadik betegnél), az elhízás, a szív- és érrendszeri megbetegedések. Ha a betegség előrehaladottabb stádiumban van, akkor a műtét előtt gyakoriak az onkológiai kezelések.
- Szövettanilag két nagy csoportra lehet osztani a tüdődaganatot, van a kis sejtes tüdőrák, ez az esetek 15-20 százaléka, ez több típusnak a gyűjtőneve - emelte ki az osztályvezető. - A maradék a nem kis sejtes tüdődaganat. A tüdőrák egyébként nem egységes betegség, eddig legalább 20 fajtáját sikerült leírni. A kiterjedt betegségnél sem adjuk fel, ezeket régen gyógyíthatatlannak minősítették. Ma teret kapnak a komplex kezelések, minden betegnél egyedi kezelési stratégiát alkalmazunk.
A Markusovszky kórházban modern felszereléssel, jó orvosi gárdával segítenek a betegeken. Az országban mindössze három önálló mellkassebészeti osztály van, az egyik a vasi megyeszékhelyen. 1995 és 2015 között 8110 nagy mellkassebészeti műtétet hajtottak itt végre, a mortalitás 2,1 százalék volt. A műtétek 69 százalékánál el kellett távolítani a lebenyt, 26 százaléknál pedig az egyik oldali tüdőt. Ma már egyre inkább - a betegség kezelése mellett - előtérbe kerül az életminőség is, amit lehet, próbálnak minél kisebb bemetszéssel műteni, hogy a beteg minél előbb talpra álljon. Egy laparoszkópos műtét után másnap a beteg már könnyen mozog, fájdalmai minimálisak.
Az azbeszt is szedte az áldozatait
A mellhártya elsődleges rosszindulatú daganatát elsősorban az építőiparban régen használt azbeszt okozta. Nagyon sok megbetegedést regisztráltak, ezért betiltották a szert. A betegség gyakran jár mellkasi folyadékgyülemmel, ez esetben leginkább javítóműtéteket végeznek. Ilyenkor a folyadékot eltávolítják, s meggátolják az újratermelődést. A beteg így akár további öt évet is élhet. Sajnos a legtöbb esetben a műtét és az onkológiai kezelés szerény eredménnyel járhat.
