Botrányok az ételek körül - miért fogyasszunk inkább hazai terméket?

- Nem magától értetődő, hogy egyáltalán van elég és jó minőségű élelmiszer - ezt hangsúlyozta Szabó Levente, a Vas Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény és Talajvédelmi Főosztályának főosztályvezető-helyettese. Hozzátette, hogy a klímaváltozás (és a népesség gyors növekedése) miatt egyre jobban átalakul a termelés, új technológiákra, módszerekre van szükség az élelmiszer-előállításban a megfelelő mennyiségű és minőségű étel létrehozásához. A kemikáliák használata például ezért szükséges - emelete ki előadásában Szabó Levente, és kijelentette, hogy ma már vegyszermentes élelmiszer nem létezik: „csak" határértékeket határoznak meg. Amely élelmiszer ezeket a meghatározott értékeket nem lépi túl, az már jónak tekinthető - más kérdés, hogy a különböző országokban milyen magas ez a küszöbérték, ami a vegyszereket illeti.

Az élelmiszerlánc sokszereplős folyamat: minél inkább lerövidítjük, annál biztonságosabb terméket tudunk fogyasztani - mondta el a szakember. Ez azt jelenti, hogy a termelőtől a fogyasztóig számos résztvevővel jut el az áru: azonban megtehetjük azt is, hogy közvetlenül a termelőtől szerezzük be az ily' módon máris ellenőrzött, ismert ételt: a többi között a tojást, húst, tejet, almát, burgonyát, zöldséget is vásárolhatjuk attól a szomszédtól, kofától, akiben megbízunk. Vagyis egyáltalán nem muszáj chilei tojást vagy portugál almát, hasonlóan messziről érkező ételt fogyasztanunk.

A szakember hangsúlyozta, hogy a magyar élelmiszerbiztonsági szabályozás a mai napig jóval szigorúbb, mint másutt: például az az áru, amely nem nyomon követhető, az egyszerűen nem élelmiszer egy kormányrendelet szerint. Így Magyarország élen jár az élelmiszerlánc-biztonság terén Európában.

Ezt bizonyítja a GMO-mentességről szóló kormányrendelet is. - Az országban (egy már négy éve elfogadott törvény szerint) tilos genetikailag módosított élelmiszert előállítani - ezt a közönség soraiban helyet foglaló Hende Csaba, a térség országgyűlési képviselője válaszolta egy érdeklődő kérdésére. (Igaz, a behozatalt még nem tiltják.) Hende Csaba azt mondta: óvatosnak kell lenni a teremtett világba való beavatkozással.

Döbbenetes példákat is említettek a rendezvényen: állítólag még a skorpió génjét is átültették kukoricába, hogy még szárazságtűrőbb legyen. Ezt külföldön volt lehetséges engedélyeztetni, nem itt.

Az élelmiszerbotrányokról tartott összegzést Horváthné dr. Sélley Erzsébet, megyei főállatorvos, a Vas Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Növény és Talajvédelmi Főosztályának vezetője, aki szintén a hazai termékek mellett tette le a voksát. Megemlítette a 2007-es guargumi (E412) -botrányt. Kiderült, hogy ez az adalékanyag egy pillangósvirágú növényből készül, és bár ártalmatlan, abban az évben ezt dioxinnal szennyezték a termelés folyamatában - és ez még csak nem is direkt történt: autógumikat égettek az ültetvények mellett, a levegőből aztán a növénybe került a mérgező anyag.

A szakember hozzátette, hogy azért az adalékanyagokkal jobb vigyázni: vannak köztük olyanok, amik összefüggésbe hozhatók az allergiával is, kiválthatnak ilyen reakciókat.

Súlyos következményekkel járt a 2010-es dioxinbotrány is: ipari felhasználásra szánt zsír került a takarmányba, így azon állatok húsába, tejbe, tojásba is, amelyek ebből ettek, és végül az emberbe is, aki ezekből a termékekből evett.

Az E. coli-botrány 2011-ben robbant: közel 50 halálos áldozatot követelt a fertőzött uborka. Kiderült, hogy bizonyos coli-baktériummal szennyezett csírák okozták a tömeges fertőzést. Az angliai kergemarhakór miatt az elhullott magyar marhák agyvelejét a mai napig meg kell vizsgálniuk - mondta el a megyei főállatorvos. A jó hír, hogy még egyetlen esetben sem találtak ilyen betegségre utaló jeleket.

Horváthné dr. Sélley Erzsébet szerint is a megelőzés és az élelmiszerek nyomonkövethetősége a megoldás, hogy ne fordulhassanak elő ilyen esetek, amelyek ha szándékosan teszik őket, már az élelmiszer-terrorizmus fogalmát is kimerítik. Ő is a magyar termékek mellett tette le a voksát: ezekről legalább biztosan tudjuk, hogy honnét jönnek, és megbízhatunk benne. A szakember hangsúlyozta, hogy a magyar szabályok szigorúbbak, így nagyobb biztonságot is adnak a más országból érkező árukkal szemben.