Ezt tudjuk most a Quaestor-botrányról - Szombathelyen már több feljelentés is született

Február végén a Buda-Cash ügy kirobbanásakor mindenki azt hitte, hogy az évszázad pénzpiaci botrányával állunk szemben. Aztán egy hét múlva már mindenki tudta, hogy ez a valamivel több, mint hatvanmilliárdos károkozás csupán a második helyre lesz elég, hála a Quaestor bedőlésének. Összegyűjtöttünk mindent, amit a Quaestor-botrányról tudni lehet, sok adatra és még több furcsaságra készüljön.

Fotó: Timár Gergely

A Quaestor március 9-én még azt kommunikálta, hogy a Buda-Cash botrány miatt pánik tört ki az értékpapírpiacon, ügyfeleik megrohamozták – az amúgy teljesen rendben működő cégüket –, és olyan mértékű pénzkivételi igénnyel jelentkeztek, hogy nagy hirtelenjében nem tudják ügyfeleik igényét kielégíteni. Pár nappal később aztán kiderült, hogy miért tudott a pánik hatására ilyen könnyen összedőlni a Quaestor-piramis. Azért, mert 150 milliárd forint értékben fiktív kötvényeket bocsátott ki a cég. A fiktív kötvény tulajdonképpen egy színes papír, amin számok szerepelnek és értéke éppen egyenlő a papír és a nyomtatás előállítási költségeivel.

Ezért került bajba a Quaestor, amikor egyszerre sok ember szerette volna felvenni a kötvényre írt összeget. A Quaestor nem tehetett mást, mint öncsődöt jelentett, sokáig abban a hitben éltünk, hogy március 9-én. Aztán kiderült, hogy valójában a cég csak március 19-én kérte a csődeljárás megindítását, vagyis tíz nappal első bejelentésük után. A most akkor van csőd, vagy nincs csőd kérdésének a megválaszolásához tudnunk kell, hogy nem Quaestorról, hanem Quaestor csoportról kell beszélni.

A felügyeletet végző Magyar Nemzeti Bank (MNB) ugyanis nem a Quaestor Financial Hrurira Kft.-t, azaz a kötvénykibocsátót, hanem a Quaestor-csoport másik tagját, a kötvényeket értékesítő Quaestor Értékpapírt függesztette fel. Ebben az esetben persze sokunkban felmerülhet, hogy ha nem volt csődeljárás alatt a cég, akkor miért nem történtek kifizetések? Erre a válasz az, hogy az ügyfelek nem azért nem férhettek hozzá a pénzükhöz, mert a cég csődöt jelentett, hanem azért, mert az MNB felfüggesztette az Quaestor Értékpapír engedélyét és a kifizetéseket.

A fő kérdés, hogy lesznek-e egyáltalán valaha kifizetések, március 10-én még az volt a hír, hogy a Befektető-védelmi Alap (BEVA) nem fizet kártérítést a társaság által kibocsátott kötvények tulajdonosainak, mert a kibocsátói kockázatra nem vonatkozik a BEVA biztosítása.

Szendrő-Németh Tamás ügyvédtől megtudtuk: Szombathelyen éppen emiatt már több feljelentés is született. Egy konkrét eset kapcsán elmondta, hogy ügyfelei ismeretlen tettes ellen, csalás miatt tettek feljelentést az elmúlt héten. Őket ugyanis úgy tájékoztatták, hogy befektetésük teljesen biztonságos, az 20.000 euróig (6 millió forint) biztosítva van. Az ügyvéd kiemelte: nem a szombathelyi ügyintézők tájékoztatása, hanem a cég által sugallt hamis biztonság miatt érzik ügyfelei becsapva magukat. Igaz ugyan, hogy a tájékoztatás is megtévesztő volt az ügyintézők részéről, de azt nem lehet tudni, hogy ők milyen forrásból tudták a valótlan információt, és mondták tovább az ügyfeleknek. A betétesek ráadásul nem vállaltak extrém kockázatot, mivel sem az ígért hozamok, sem a kapott tájékoztatás nem engedett arra következtetni, hogy veszélyben forog a megtakarításuk. Az pedig, hogy mennyire forog veszélyben, egyelőre kérdéses.

Az ügy ráadásul kezd szappanoperai fordulatokat is venni. Az egykori ETO-vezér ugyanis bámulatos gyorsasággal Orgován Béla tápiósági lakost ültette a vezérigazgatói székbe. Orgován Béláról tudható, hogy nincs érettségije, sőt a rossz nyelvek szerint nyolc általánosa sem, és dolgozni se nagyon dolgozott eddig. Igaz, ideje sem nagyon volt rá, mert többnyire börtönben ült. Most vagy az van, hogy Tarsoly Csaba tulajdonképpen egy vicces ember, vagy komolyan azt gondolta, ha kinevezi Orgovánt, akkor ő majd jól elviszi a balhét.

Azt már tudjuk, hogy nem így lett. Csütörtökön este őrizetbe vették Tarsoly Csabát, ráadásul a kormány törvényt módosít, hogy a kimenekített, átruházott vagyont is zár alá lehessen venni. A legfrissebb információk szerint a BEVA tudomásul vette az MNB kedden közzétett álláspontját, miszerint a BEVA-nak kártalanítani kellene a fiktív Quaestor-kötvénnyel rendelkező befektetőket. Az alap igazgatósága azonban csak azt követően alakítja ki hivatalos álláspontját, hogy az általa megbízott külső jogi szakértők véleményét kézhez kapta. Vagyis biztosat egyelőre nem lehet tudni.

A Quaestor ügy kirakósai közül az egyik legfontosabb darab azonban az, hogy a Quaestor-csoportnál elhelyezett minisztériumi pénzeket a botrány kirobbanása előtt miért vették ki pár nappal? Az egyik verzió szerint a kormány tudott a bukásról. Kimentették a minisztériumi vagyont, a kisbefektetőknek azonban nem szóltak. A másik verzió pedig az, hogy csupán jó szimatuk van a pénzpiachoz, és látva, mi lett a Buda-Cash-sel, úgy gondolták, biztos ami biztos, jobb lesz az a minisztériumi díszpárnákba varrva. Sok kérdés van még nyitva, de amit biztosan látni, az az, hogy sok fej fog még lehullani, de vajon milyen magasról?