Elfogyhatnak a méhlegelők

A jó idő nemcsak a kiskertekbe költözött be a napokban, a kertek mindennapi "munkásai", a méhek is "érzik a tavaszt". - A méhészeknek is megszaporodik ilyenkor a tennivalójuk a kaptárak környékén, mondhatni azt is, most mi dolgozunk többet, később a méhek - mondta Tóth Béla borgátai méhész. A szakemberek ezekben a napokban vizsgálják át a méhcsaládokat.

- Itt egy országosan is lényeges kérdés adódik, miszerint természetes-e a családok valamilyen szintű pusztulása, amelyet én tíz százalék körül még nem tartok kirívónak - mondta a szakember. Hangoztatta: egyre inkább elterjed az a nézet, miszerint az a méhész, aki száz család kezelésére "áll be", legalább 120-125 családdal számoljon ősszel. - Ilyenkor tavasszal a méhanyák meglétét is ellenőrizzük, ezek hiánya esetén úgynevezett családegyesítést hajtunk végre, magyarán az anya nélküli méheket egy "anyás" családhoz társítjuk megfelelő módszerekkel - avatott be a szakma titkaiba Tóth Béla. Véleménye szerint a másik fontos tavaszi tennivaló a kaptárban lévő méz mennyiségétől függ: ha ez kevésnek tűnik, akkor pótlásáról, etetésről gondoskodni kell, kész, mézes keretekkel.

Tóth Béla borgátai termelő szerint most a szakemberek, később a méhek dolgoznak többet
Fotó: Turbók Attila

- A munkák túlnyomó részét most a kaptárak mellett végezzük, a telepítésre természetesen a mezők virágzásakor kerül sor - mondta a borgátai méhész.

Utóbbi témában itthon gondokat is lát a szakember. Úgy tájékoztatott, hogy Magyarországon már kevés a méhlegelő. Ezek főként a repce- és akácterületek. Egyéb helyeken is dolgoznak a szorgos méhek, ám az ottani méztermelés nem számottevő. A napjainkban fellelhető területekhez képest arányaiban már sok a méhcsalád, sok a méhész. - Véleményem szerint a méhcsaládok hiteles számáról sincsenek megbízható hazai források, mely adat szükséges lenne a termelők vagy a méhcsaládok ideális számának meghatározásához - tette hozzá a méhész.

Gondok azonban nem csak a családszámmal vagy a méhlegelőkkel vannak. A mézkereskedelem - legyen az nagy- vagy kiskereskedelem - sajnos még napjainkban is sok anomáliát hordoz magában.

- Olyan eset is előfordult a minap, hogy az egyik legnagyobb nagykereskedő egyszerűen kijelentette, ha a termelők nem hatszáz forintért adják a vegyesméz kilogrammját, akkor ők elterítik a hazai piacot ukrán mézzel, a termelők és a többi kereskedő pedig megnézheti magát - mesélte a borgátai méhész. A hazai szakma azonban kicsit összezárt, és a neves kereskedő nem tudta megbontani a hazai méz létező piacait. Ez utóbbival azonban nemcsak ez a probléma, a termelőknél még mindig sok van a tavalyi termésből is. A nagykereskedelmi ár - talán az előbbi "kalózakció" miatt is - hétszáz forintra emelkedett, ám a termelők szerint az átvételi ár valahol 850 forint körül lenne megfelelő.

- Igazán minden adott egy jól működő ágazathoz - jelentette ki Tóth Béla. Hozzátette: a magyar akácméz jó hírét például Amerikába is vitték, mely a hazai túltermelés egyik felvevőpiaca lehet a meglévő európai mellé. Persze ehhez az is szükségeltetik, hogy a hazai áruházak polcait ne lepje el a hamisított, külföldről behozott termék.