Nagy Gáspár szülőházában állandó kiállítás várja a látogatókat

2013. október 05., 08:14 szerző: Merklin Tímea
komment
Valaki ír a kezeddel – Nagy Gáspár versét idézi az állandó kiállítás címe, amelyet berendeztek bérbaltavári szülőházában, annak emlékházzá avatása és szentelése alkalmából.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

„Könyöködet Isten az asztal lapjára segíti / rajzold a betűket ezután kimérten lassúdan / asztalon hasal szíved is / lélegzeted forgatja a papír hótömbjeit / ezt most teleírni másmilyen betűkkel / de ugyanazon Istennek tetsző szavakkal / a sorrend a sorrend az Ördögre bízatott / még a dolgok kezdetén...”

Így kezdődik Nagy Gáspár „Valaki ír a kezeddel” című verse, ami pontosan és frappánsan megfesti küldetését, költői alázatát, mélységes hitét, ami a tevékenységét meghatározta, és amit egy interjúban más szavakkal így fogalmazott: „a Jóisten íródeákja voltam.”

Ezzel a címmel műsor is megy minden vasárnap ebéd után a Magyar Katolikus Rádióban: a klasszikus és kortárs költészet legjavából válogatnak a szerkesztők, olyan műveket, amelyek a lélek feltöltődését szolgálják és az örök emberi értékekre figyelnek.

A Nagy Gáspár emlékház Bérbaltaváron nagynénjéé, Kelemen Rózáé volt, jelenleg Kelemen Krisztina a gazdája (Fotó: Horváth Csaba)

A bérbaltavári szülőházban a Nagy Gáspár Alapítvány és a Petőfi irodalmi Múzeum közösen rendezte be a kiállítást, szükségesnek látták már a címben jelezni, hogy Nagy Gáspár világa kivel együtt teljes. E személyesség és megszólítás elválaszthatatlan ettől a költészettől: „Nem tudom Istenem, érted-e a gondom, ami a Tied is?”Az emlékház létrehozásában nagyon sokan segítettek – köztük a Magyar Művészeti Akadémia, a Nemzeti Kulturális Alap, a vasvári Nagy Gáspár Kulturális Központ, magánszemélyek, barátok –, a költő özvegye, Szabó Márta közreműködött – Pécsi Györgyinek segített – a forgatókönyvírásban. Nagyon sok az emlékházban a köszönni való hozzáadott érték, és nem jöhetett volna létre ez a kiállítás Nagy Gáspár gyermekei, Réka, Rita és Áron hozzájárulása nélkül sem.

A tárlat első poszterén Nagy Gáspár életének első kalandja sejlik fel: „Ebben a házban vajúdott anyám...” – e sor arra utal, hogy Nagy Gáspár mindenórás édesanyja épp átért ide Nagytilajból, a lakóhelyükről Rózsi nénihez (a költő nagynénjéhez), ezért született itt a kis Gazsi. Ebben a házban tehát Rózsi néni lakott, aki a keresztmama lett. Nagy Gáspár gyerekkorában ingázott a két falu között, ezért mindkét település a magáénak vallja. Ő így ír erről: „Állandóan úton voltam (néha még talán útban is, hiszen szüleim korához képest unokakorúnak számíthattam) azokban a nehéz, szegényes években.”

A kiállítás gazdag eredeti Nagy Gáspár szövegekben, kifejezetten olvasmányos módon lehet végigkövetni az életét. A rendezők szándékosan törekedtek erre – H. Bagó Ilona, a kiállítás kurátora megfogalmazásában– ismerve a magyarok erős elkötelezettségét az írott hagyomány iránt. A személyesség tárgyakban, kéziratokban vagy akár könyvdedikációban is megjelenik, hogy közelebb hozza Nagy Gáspárt hozzánk. Itt van például a 2005-ös Közelebb az életemhez című kötet, amely „a ház eredeti tartozéka”, hiszen Rózsi néni kapta ezzel a beírással: „Keresztanyámnak, Kelemen Rózának szeretettel ajánlom életem megtett útjait, mindegyik hazavezetett.” Egy másik dedikálásból látjuk azt is, hogy e ház tulajdonosáé, Rózsi nénié volt az „Ezredváltó sűrű évek” egy példánya – 100 vers 1998. márciustól 2003. márciusig.

Rózsi néni azt szerette volna, ha Gazsi papi pályára megy. E tervnek mondjuk így, csak az eleje valósult meg: Pannonhalmán tanult, a bencéseknél, akiknek az „Ora et labora” (Imádkozz és dolgozz) volt a jelmondatuk, és akiktől két dolgot tanult meg: az idő beosztását és a tanulás technikáját. Felsőfokú tanulmányait Szombathelyen végezte népművelés és könyvtár szakon. Budapestre került, a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője lett, először Nagy László látta a verseit, majd „egy véletlen folytán, Nagy Lászlót keresve, Kormos Istvánba botlott...”

A költői pályán vitte és tartotta az indulat, amit Monostori Imre irodalomtörténész is idézett tőle, hogy „történelmi felháborodásában kezdett el verset írni”, a vágy is, hogy felelni kell „az éjszaka vadul feltett kérdéseire” és „meghalni szép kaland lehet a múzsa ölében”.

A kiállításon stílusosan áttetsző üveglapra van írva a Szerelem holdja című 1974-es költemény, amely ezzel a négy sorral zárul: „szerelem holdja / nappal az égen / hűségem hava /szívedig érjen”... A belső szobában meglepő bensőségesség: a vetett duplaágyban eredeti ágyneműk vannak felhuzatolva, és a szekrény is tele van olyan textilekkel, amelyekbe – hagyomány szerint – belehímezték a tulajdonosaik monogramját. Az enteriőrt Kiss Ernő és Nagy Endre alkották a restaurált bútorokból. Kint a falon: a Látok világomra című vers így kezdődik: „Anyámat látom...” Finom hangon szól, szakrális emelkedettséggel, szinte hallani a házban.

Merklin Tímea

2013. október 05., 08:14 szerző: Merklin Tímea

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...