Szabadság különjárat

A tény azonban tény:1956. július 13-án Polyák György több társával alapos előkészület után valóban végrehajtotta a világ első repülőgép eltérítését.

- Szenzációt keltett az a hír, hogy magyarok egy csoportja, egy Budapestről indult belföldi járatú repülőgépet a bajorországi Ingolstadtba térített el. Átrepültek a vasfüggönyön az NSZK-ba. Ám csak később főleg nyugati forrásokból váltak ismertté az események. Nekem a birtokomba került a Szabad Magyarország című magyar nyelvű röplap, amelyet magyar ellenállók léggömbön juttattak át akkoriban az NSZK-ból Magyarországra. A frissiben, az első oldalán számolt be Polyák György és társai sikeres gépeltérítési akciójáról - hallom dr. Zsiga Tibor történész kandidátustól, aki a vasfüggöny ismert kutatója. Mit szól ő a filmhez?

- Nem sok köze van a valósághoz. Például nő nem is volt a gépeltérítők között, így a film erős szerelmi szála pusztán kitaláció.

Dr. Zsiga Tibor a gépeltérítés történelmi háttereként Nagy Imre enyhülést, reformokat hozó 1953-as első miniszterelnökségét említi, amit félreállítása után újabb, keményebb időszak követett. Ebben, a számukra kilátástalannak ítélt korszakban, mintegy utolsó lehetőségként döntött úgy hét (s nem a filmben szereplő három) fiatal, hogy megváltoztatja élete alakulását: átmegy a szabad világba, a fojtogató diktatúrából a nyugati demokráciába. Karrierjét Nyugaton építeni akaró bokszoló nem volt köztük. Ez is a film kitalációja. A hét valódi gépeltérítő állandó fenyegetettségben élt, osztályidegennek számítottak.

- A repülés szerelmesei voltak, ez hozta össze őket - magyarázza a történész.

A csoport vezetője, az események szervezője, a 25 éves Polyák György volt. Ő a Kilián repülőtiszti iskolán végzett, hadnagy lett. 1953-ban a reformokat bevezető Nagy Imre nézeteit vallotta, ő is bírálta a korábbi dogmatikus párt- és állami vezetést. Nagy Imre eltávolítása után Polyákot kirúgták a hadseregből, megfosztották lakásától, pincelakásba kényszerült, segédmunkásként tudott elhelyezkedni. Folytatta a repülést a budapesti Aero Sport Klubban, ott találkozott későbbi társaival. Iszak Ferenc vegyészmérnökként mert felesége osztályidegennek számított -, nem kapott megfelelő állást. Balla Józsefet megbízhatatlanként , származása miatt kizárták a testnevelési főiskoláról. Jákoby József anyagi okok miatt megszakította felsőfokú tanulmányait, nem engedték rokonaihoz az Egyesült Államokba. Kiss Gábor is kikerült a műegyetemről. A 19 éves Pintér Károly repülő szeretett volna lenni, de nem volt jó káder ez családja politikai megbízhatatlanságát jelentette , ezért motoros repülést nem engedtek neki. A szervezkedő csoport számát minden forrás hét főre teszi, de a hetedik személyt nem nevezik meg.

A hét fiatal 1956. július 13-án Budapesten szállt be a LI-2 típusú repülőgépbe, amely Budapest-Szombathely-Zalaeger-szeg között Győr érintésével vitte utasait. Személyzete öt főnyi volt (nem a filmbeli három). Góré János első pilóta, Fenesi János másodpilóta, Benedikt Károly rádiótávírász, Tóth Sándor szerelő, valamint ott volt Doktor Elek navigátor , aki valójában ávós, fegyveres megbízott volt a gépen. A 14 utasból tehát hét gépeltérítő volt.

Valóban Győr fölött kezdték meg akciójukat a gépeltérítésre, de az sokkal mozgalmasabban alakult, mint ahogyan a filmben láthattuk. A vezetőfülke ajtaját sikerült becsukni a feladásra felszólító, pisztolyt kezében tartó Polyák György előtt. Az első pilóta Győrben le akart szállni, billegtette a gépet, próbálta megakadályozni a támadás sikerességét, emiatt az utastérben lehullottak a csomagok, a gép néhány ablaka is kitört. Közben a távírász három SOS jelet adott le, de viszontválaszt (nem úgy, mint a filmben) már nem kapott, mert a gépeltérítők behatoltak a pilótafülkébe, összetörték a rádiót, elvágták a vezetékeket. Eközben Góré elsőpilóta egy rakétapisztollyal fejbevágta a gép átadására felszólító Polyákot, aki erre lőtt, a lövedék Góré füle mellett ment el. Az ávós Doktor már korábban az utastérben rávetette magát Polyákra, de nem sikerült tőle elvenni a fegyvert. A beszámolók szerint a csoport további hat tagja ólmosbotokkal támadt az ellenálló személyzetre és utasokra. Ebben különösen kitünt Pintér Károly, akit a magyar hatóságok kezdetben vezető banditának neveztek. Polyák György ült a pilótaülésbe, s Ausztria felé irányította a gépet, de nagyon alacsonyan szállt, néhol az út menti fák koronáját súrolta a repülő, ezért Góré többször is besegített az irányításba, hogy elkerüljék a balesetet. Majd Polyák átadta neki a vezetést, de mögötte, pisztollyal a kezében ellenőrizte és utasította. A Duna vonalát követték. Amikor a folyóhoz közel feltűnt egy betonozott repülőtér, ott Polyák utasítására leszálltak. Valószínűleg ő, a vérző arcú Polyák volt, aki kiszállt a gépből és rossz németséggel megszólított egy közelben álló bajor parasztot: Hier Kommunist? A Nixt Kommunist válasz után miután bizonyossá vált, hogy nem az NDK-ban landoltak , örömmel kiáltotta: Fiúk kiszállás, megérkeztünk!

- A bajorországi Ingolstadt melletti Manchigan repülőterére érkeztek, amely akkor NATO reptér volt - magyarázza dr. Zsiga Tibor. A németek a sérülteket kórházba szállították. A legsúlyosabb sérüléseket koponyaalapi- és bordatörést az ávós Doktor Elek szenvedte el, az utasok közül Szántó Györgyöt kellett még kar- és fejtöréssel kórházba szállítani. Ő a csomagtartóból leesett csomagoktól és az ólmosbotoktól sérült meg.A történtek hamarosan a külföldi sajtóban is megjelentek. Bár a németek nem engedtek a magyarok közelébe újságírókar, a Reuter s angol hírszolgálati iroda munkatársa kórházi altisztként került a társaságukba, Coca Colát vitt nekik.

Számomra a film zárójelenete, amikor csak két gépeltérítő marad az NSZK-ban, nagyon kétes üzenetű. Mintha a magyarok 1956 nyarán nem akarták volna a szabadságot.

– A valóság megint csak más volt – hallom dr. Zsiga Tibortól. – A bajor tartományi kormány mindenkinek felajánlotta a menekült státuszt. Ezzel mind a hét gépeltérítő élt. Az utasok közül Horváth János és menyasszonya is a Német Szövetségi Köztársaságban maradt. 19 személyből tehát 9 választotta a szabad világot.