Helyek, ahová nem visznek az utazási irodák

A gyermekek felnőttek és a pénzügyi helyzet is lehetővé tett egy utazást Grúziába. A kalandokról a napokban tartott előadást a Nagy Gáspár Kulturális Központban a házaspár a helyi Önkéntes Tűzoltó Egyesület felkérésére.

Óhatatlan a kérdés: miért éppen Grúzia? Drimmer László filmértő, sőt filmkészítő emberként még a 80-as években figyelt fel a rendezőre, Szergej Paradzsanovra, aki élete javát Grúziában töltötte. Az ő filmes stílusa keltette fel először az ország iránti kíváncsiságot Drimmerékben.

A második impulzus egy grúz népi együttes fellépése volt a Hegyháti Napok folklór programjában. Nem finomkodtak a közreműködők: teljes erővel vívtak harci táncukban, kemény hegyi férfivirtussal.

Olyan helyekre is eljutottak, ahová nem visznek az utazási irodák

A két benyomás jelentett Drimmerék számára különös vonzást a keleti ország felé, ami maga az életigenlés, dinamizmus, szellemi aura és tradíció.

A család a szervezést sem bízta a véletlenre. A legtöbbet utazott magyar, Csonka Gábor állította össze a kaukázusi mustra programját. Vele oda is eljuthattak, ahova utazási irodákkal nem.

Grúziába utazni Magyarországról repülővel érdemes. Járat hetente kétszer indul a kutaisi reptérre, amelyet nem mellesleg magyarok terveztek és építettek.

A magyar-grúz kapcsolatokra több más példa is elhangzott: Misztótfalusi Kis Miklós nyomdász alkotta meg az első, nyomtatáshoz használt grúz betűket. Drimmer László Zichy Mihály grúziai kitérőjéről is beszélt. A művészt nemzeti festőjükként tisztelik a kaukázusiak. Ő illusztrálta a grúz nemzeti eposzt. Tbilisziben, a fővárosban Zichynek köztéri szobra van és utca is viseli a nevét.

Drimmer László az érintetlen tájak, magas hegycsúcsok, folyók, falvak, néha eklektikába hajló városok bemutatása mellett elmondta: Az országra jellemző a sok állat. Tehenek, lovak sokasága legelészik a közutakon is, így folyamatosan kerülgetni kell őket. Ez különösen nehéz mutatvány a szerpentineken az angolkormányos autóknak, amelyekből szintén számos van Grúziában.

Drimmer László és felesége az érintetlen tájak, magas hegycsúcsok, folyók, falvak szépségéről beszélt vasvári közönségének

A grúz ételek finomak. Egyik legmeghatározóbb zöldség a padlizsán. Dióval töltve különleges csemege, csakúgy, mint a szacivi, azaz a diós csirke. Különleges a kvasz, azaz az erjesztett gabonaital. Másik legendás és kihagyhatatlan italuk a csacsa, azaz a helyi pálinka.

S ha már alkohol, az is elhangzott: több mint ötszázféle szőlő terem az országban. A bort különös pincehelyen tárolják egész évben. Ősi módszer, hogy agyagkorsókat ástak földbe, ebben készítették, tárolták a borokat.

Grúzia Drimmerék szerint a vizek országa. Mindenütt víz folyik, alkalmasint az utcák közepén is, amelyet kerülgetni kell. Az ötödik, hatodik századi kolostortemplomokból bőség van. A legnagyobbak zömében romosak, de jól őrzik az egykori akadémiák emlékét, ahol a teológiai és természettudományok felsőfokú oktatása folyt. Drimmer László a sok élmény mellett az országban honos kaukázusi medvetalpról is részletesen beszélt. Az özönnövény minden föld feletti része mérgező. Ha bőrre kerül, fényérzékennyé teszi azt, akár hosszabb távon is. Égési sérülésekre emlékeztető hólyagok keletkeznek a bőrfelületen. Magyarországot eddig többé-kevésbé elkerülte a terjedése. A növény jelenléte csak pontszerű itthon, de Szombathely környékén jelzik már a botanikusok.

Az előadásból kiderült: A borkultúra, a sebes folyók, a hatalmas hegyek, az ősi nyelv, a Fekete-tenger, a tradíció, a vendégszeretet, a terülj, terülj asztalkám országa számtalan látnivalót tartogat érintetlenségével az eredetire vágyó turistáknak. Aki nem hiszi, járjon utána.