Az önkéntes tűzoltóknak ez több mint hobbi, ez szenvedély

2017. március 18., 14:30 szerző: Tóth Kata fotós: Unger Tamás
komment
Zajlik a Vép-Bozzai Önkéntes Tűzoltó Egyesület élete. Az idén 137 éves szervezet tagjai mindenben összetartanak.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Március elején tartották éves közgyűlésüket. Beszámoltak a tavalyi vonulásaikról: 14 volt belőlük - hét tűzesethez és hét műszaki mentéshez hívták őket Vépre és külterületeire, valamint Szombathelyre. Múlt hétvégén magasból mentési gyakorlaton vettek részt Jákon, egy hónapja létraszerelési gyakorlaton a helyi szakképző iskolában és készülnek már a húsvéti körmenetre. Zajlik a Vép-Bozzai Önkéntes Tűzoltó Egyesület élete - ha éppen nem vonulnak, akkor a városi rendezvények szervezésében, lebonyolításában aktívak, és segítenek a helyieknek, egymásnak is. Hoztak már fel pincéből kazánt, vittek fel szekrényt az emeletre. Jöhet favágás, építkezés, tetőbontás - ők ott vannak, ahol szükség van rájuk.

Találkozásunkkor éppen a tűzoltószertárból leválasztott irodában, "közös helyiségben", ahogy az bevett szokás náluk hosszú évek óta minden áldott pénteken. Egy húszéves fiatalember érdeklődik éppen a parancsnoknál, Kóbor Attilánál, csatlakozhatna-e hozzájuk. Szívesen fogadják, leültetik, hallgasson bele a beszélgetésbe. Neki is elárulják: a fiatalítás a céljuk. Az idén 137 esztendős, nagy múltú egyesület ötven tagjából öten-tízen mindig összejönnek, most is. Főznek, beszélgetnek, ugratják egymást, a felszereléseiket próbálják ki, és van, hogy elméleti képzést tartanak maguknak. Persze nem hivatalosat, ami papírt ad (azokat a katasztrófavédelmi igazgatóság szervezi, és külön jelentkeznek rájuk), hanem ami a saját fejlődésüket szolgálja.

A Vép-Bozzai ÖTE hat tagja: Varga Gábor, Szijártó Róbert, Beke Szabolcs (guggolnak), Kóbor Attila, Varga László és Horváth Péter (állnak) a 35 éves tűzoltóautó mellett bevetési védőfelszerelésben
Fotó: Unger Tamás

Kóbor Attila tűzoltóparancsnok, Varga László egyesületi elnök, Horváth Péter helyettes, Beke Szabolcs titkár, Varga Gábor, Szijártó Róbert és több mint negyven társuk példásan összetartó, jó közösséget alkotnak. Hivatásosok sosem akartak lenni - egy fő kivételével, aki harmadik hete szolgálatban van. Önkéntes tűzoltónak lenni szenvedély, egy őrület - így mondják. Amikor értesítést kapnak egy káreseményről, már tudják, mire készüljenek. Nem kívánják, hogy tűz legyen, de ha van, akkor dolgozik bennük az adrenalin. És nincs annál szebb érzés, mint amikor segíteni tudnak valakinek.

A falon körben díszoklevelek: a legrégebbi 1927-ből, egy rendkívüli tűzoltóverseny alkalmából. Őrzik a régi egységkönyveket. Ápolják a múlt emlékét, fontos a jelen és gondolkodnak a jövőn. Egy szép új szertárt szeretnének ahelyett, amit mostanra kinőttek. És néhány éven belül egy új tűzoltóautót. Legalábbis a most 35 éves járműhöz képest újat, amit még 2010-ben ajándékba kaptak az osztrák testvér-egyesületüktől. Olyat, amiben legalább 2 ezer liter vizet tudnak tárolni. A jelenlegibe ők építettek tartályt, abba 365 liter fér bele. Forráshoz a települési támogatásból, az adó 1 százalékokból, magánszemélyek, cégek felajánlásaiból és a tűzoltóbál bevételéből jutnak. Az önkormányzat partner az elképzeléseikhez. De figyelik a pályázatokat és az online aukciós portálokat is. Így szereztek be például egy feszítővágót olcsón Lengyelországból. A szertárban körülnézve látszik, "tisztelik" a felszereléseiket az önkéntesek: a kismotorfecskendő, az áramfejlesztő, a szivattyú, a légzőkészülék-tartalékpalack mind szép rendben vannak. Kérdezzük a húszéves fiatalembert, jön-e legközelebb is, ő pedig hevesen bólogat.

Tóth Kata

2017. március 18., 14:30 szerző: Tóth Kata fotós: Unger Tamás

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...