Odesszai történetek Jávori Fegyával

Pedig ez történt. És ki hitte volna, hogy ilyen sokan tudják: "Hallgatott a kert, minden elnémult, megpihent a föld és és az ég. Nyár volt, alkonyat, lenn a Moszkva-part ó, de szép volt, de tündérszép (...)" A Kalinka előtt (ez a másik ráadás) megszólaló kórus persze a közönség életkorára is következtetni enged: jórészt negyvenesek és ötvenesek foglalnak helyet a nézőtéren a WS Színház Márkus Emília Termében. A ruhatári sorban aztán egy hölgy nagy átéltséggel magyarázza egy talán a húszas évei elején járó, vagy még fiatalabb lánynak, hogy tudod, annak idején mi nem választhattunk idegen nyelvet, ezért nem szerettük a kötelező oroszt. Most már nem kötelező, viszont lehetséges.

Aki akar, tanulhat. Bár a hangulat így is, úgy is átjön, az orosztudás azért előny a muzsikus Jávori Ferenc - a világjáró Budapest Klezmer Band alapítója, több színpadi mű szerzője - és a szaxofonos színész, Dunai Tamás Odesszai történetek című estjén, amelynek első meglepetése az, hogy Dunai Tamás oroszul köszön: Dobrij vécser! Aztán bevallja, hogy oroszul ő sem tud már, ellentétben a munkácsi születésű Fegyával, aki a 90-es évek elején bevezette a közép-kelet-európai zsidó zenét a magyar kulturális életbe. A klezmernek azóta reneszánsza van: semmi sem tud annyi boldog és szomorú lenni, mint ezek a sokféle forrásból táplálkozó dallamok. Az Odesszai történetek ajánlója (a címet az író Iszaak Babeltől vették kölcsön) azt ígéri, hogy a múlt századelő sokszínű Odesszájába megyünk: évszázadok óta virágzó zsidó közösség élt a városban akkoriban; az se véletlen hát, hogy a legsúlyosabb pogromokat is itt hajtották végre. Gengszterek, kereskedők, tánciskolák, szerelmek, humor, bölcsesség, életkedv (Csehov is innen hozta); ezúttal nem Babel-történetekben, hanem dalokban elbeszélve. Ha egyszer itt van Dunai Tamás, akkor nem maradhat ki a Hegedűs a háztetőn híres Tevje-dala sem (ez Anatevka), de a lényeg az, hogy Jávori Ferenc a billentyűk mögött összefoglal magyarul, aztán oroszul énekel. Az embernek jókedve lesz tőle.

Az meg külön érdekes fénytörésbe helyezi az estet, hogy A félkegyelmű-előadás díszlete adja hozzá a hátteret. Csak most az odesszai kikötőben, az orosz-zsidó dalok mögött mormol a tenger.