Sötétítő fólia: ami megengedett, és ami nem

Molnár László közlekedésbiztonsági szakértőtől megtudtuk, hogy előírás szerint az alkalmazható fóliának rendelkeznie kell a jogszabály alapján kiadott alkalmazási engedéllyel (műbizonylattal), amely tartalmazza a pótalkatrésznek, tartozéknak a pontos megnevezését; a járműtípus megnevezését, amelynél a fólia alkalmazható; a gyártó (felújító, forgalmazó) nevét, címét, valamint a minősítő vizsgálatot végző intézmény által meghatározott adatokat.

A fólia felhelyezését végző – amellett, hogy köteles műbizonylatot adni, a fóliázott üvegfelületeken is fel kell tüntetnie az engedély számát. A jármű műszaki vizsgáztatása során mind az okirat meglétét, mind pedig az engedély számának a fóliázott üvegen való feltüntetését ellenőrzik.

Arra is kiváncsiak voltunk, hogy melyek lehetnek azok a tényezők, hiányosságok, amelyek szabálytalanságra utalnak.

– Személygépkocsin a vezető oldalon és a vezető melletti oldalon tilos fóliát használni. Sok cég ad tanúsítványt, (E) jelzést a fóliáihoz, és a tulajdonost meggyőzik, hogy az szabályos. A jelenlegi szabályok szerint azonban tilos fóliázni az első üvegeket! Ennek egyszerű okai vannak. Az egyik ami sokak számára nyilvánvaló, hogy sötétben rontja az átláthatóságot és így még kevésbé vesszük észre az amúgy is kivilágítatlan gyalogost, aki éppen élete kockáztatásával kíván partra szállni a zebra túloldalán. A másik ok, ami kevésbé nyilvánvaló az az, hogy ha tűz ütne ki a gépkocsiban, és az ajtók beszorultak (karambol esetén), akkor a robbanó oldalüvegeket nem tudnánk belülről betörni és valószínű bent égnénk a gépjárműben.

Egyre több autótulajdonos akarja sötétítéssel divatosabbá tenni járművét, de nem mindegy, hogy azt szabályosan teszik, avagy sem (Illusztráció VN-Archív)

Az első szélvédőkön divat, hogy a felső – körülbelül 10 centiméteres – sáv sötétítve van, vagy színátmenetes. A szélvédő felső széle mentén színező réteg, illetőleg fényszűrő fólia alkalmazása csak akkor megengedett, ha az általa fedett szélvédő felület nem haladja meg a napellenző által takart felületet, és fényelnyelési jellemzői folytán nem változtatja meg forgalmi irányításra szolgáló készülék színeit.

Molnár László hozzátette, hogy a fényáteresztő-képesség mértéke megfelelő, ha a szélvédő (kivéve a lehajtott napellenzők által takart üvegfelület), valamint a vezetőtéri oldalablakok üvegei esetében a mérték legalább 70 százalék. Az egyéb ablakok (utastéri, raktéri oldal és hátsó ablakok) üvegei esetében 70 százalék alatti mérték is megengedhető, ha a járművet két külső tükörrel szerelték fel.

Ezek után joggal merül fel a kérdés, hogy hol lehet teljes mértékben hitelesen elvégeztetni az ilyen jellegű sötétítést?

– Alapvetően nem jármű-ipari tevékenységhez kötött a fólia felrakása, de a közlekedési hatóság a fólia megfelelését igazoló (úgynevezett H-jel) engedélyben akár a kérelmező technológiájához kötődően, akár a peremfeltételeknél meghatározhatja a felszerelési követelmények között a jogosultsági kört is. Erre vonatkozóan magának a műbizonylatnak is kell tartalmaznia utalást. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy legalább 70 százalék fényáteresztő képességű üvegfelületeknél a fólia felrakása után a felrakónak kontrollmérést kell elvégeznie.

– Az autó műszaki vizsgáztatása során, ha a fólia nem megfelelő, nem minősített, helytelenül szerelt, az adott járműhöz nem engedélyezett, vagy éppen sérült, úgy a vizsgabiztosnak „alkalmatlan” minősítést kell adnia. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szabályok ugyanúgy vonatkoznak a sötétített üvegekre is mint a fóliázott üvegekre. Az azonban említésre méltó, hogy nem gátolja az oldalüvegek betörését, ezért sokkal biztonságosabb: ha baj van, akkor könnyen betörhető.

A szakértőtől végezetül megtudtuk, hogy a szélvédőn, valamint azokon az ablakokon, amelyeken keresztül a vezetőnek az utat és környezetét látnia kell, csak az alábbiak lehetnek nem zavaró jellegűek: belső visszapillantó tükör; a szélvédő felső részén szabályosan elhelyezett fényszűrő; legfeljebb 10 cm méretű, a szélvédő alsó sarkában elhelyezett felirat, ábra, jelzés, tartozék, és a szélvédő szélén elhelyezett antenna.

Kazmar Enikő rendőrségi szóvivőt is megkérdeztük, hogy a rendőröknek milyen jogszabályra kell figyelemmel lenniük egy igazoltatás során. A válaszából kiderült, hogy három rendelet is lényeges ilyen tekintetben: a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló rendelet; a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló rendelet; valamint a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet.

– A járőrök a gépjármű okmányainak ellenőrzését követően vizsgálják a műbizonylat meglétét és annak adatait, amely a fóliával ellátott járművek esetében kötelező. Ellenőrzik továbbá a sötétített fólián lévő jelöléseket is – tudtuk meg a szóvivőtől, aki hozzátette, hogy a jogszabályban meghatározott kötelezettségek be nem tartása esetén, a jármű engedély nélküli átalakítása okán, az intézkedő rendőr a helyszínen elveszi a gépjármű forgalmi engedélyét.

A járművezetővel szemben a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt helyszíni bírság szabható ki, vagy szabálysértési eljárás kezdeményezhető az üzemben tartóval szemben. A szabálysértést elkövető ötezer forinttól százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.