Emléktáblát avattak Holdosi Józsefnek

Holdosi József életútját  Benke Éva Radnóti-díjas, ny. főiskolai docens méltatta a közeli ismeretség, a kölcsönös, mély szeretet okán és jogán. Benke Éva  mindenekelőtt kiemelte: Vép városa ezúttal is jelentős dolgot művelt: szembefordult a felejtéssel, szigetet hozott létre az emlékezésnek. Legendás igazgatójáról, Hatos Ferencről nevezte el az iskolát, most pedig táblát állított  - a szó teljes értelmében - legendás diákjának.

Holdosi József egy középiskolai versmondó versenyen tűnt ki először a mezőnyből  Benke Éva ott ült a zsűriben. Innen az ismeretség: a középiskolás fiú - aki döbbenetes erővel mondta a Juhász Ferenc - verset, de felkészítő híján voltak technikai hiányosságai  - megjelent  Benke Éva tanárnőnél, aki aztán, évekkel később,  szakdolgozati témának ajánlotta Holdosi Józsefnek Marquez akkor frissen megjelent  Száz év magány című regényét.

Marquez mítoszai a saját őseinek történetei felé fordították Holdosi Józsefet, aki a Kányákkal 1978-ban mindjárt elnyerte a legjobb első könyvnek járó díjat. Közben jelen volt a közéletben és legendás magyartanára lett a szombathelyi KDG-nek, ahol diákszínpadot is vezetett.

A sikeres pályát aztán súlyos betegség törte meg. - Legyen büszke rá Vép mert lehet - mondta végezetül Benke Éva, aki aztán Kovács Péter polgármester, Holdosiné Bondor Mária  és  Holdosi Gábor  társaságában felavatta az emléktáblát. Az ünnepségen jelen volt  Marosits József szobrászművész. Szabó Tibor, a WS Színház társulatának tagja  és  Jordán Tamás, a színház igazgatója verset mondott. A táblaavató után zárult le az iskola olvasási projektje.