Magyarország számára döntő, hogy kilábal-e Németország a válságból

Magyarország számára Németország négy dimenzióban is fő partner marad: a külkereskedelemben, a tőkeáramlás terén, technológiai szállítóként és együttműködési partnerként.
   
Európa hosszú távú válságjelenségekkel, egyensúlytalanságokkal küzd, és a megoldást csak a fenntartható, jó struktúrájú, környezetbarát gazdasági növekedés jelentheti, amely ellensúlyozni képes a kontinens világpiaci térvesztését - mondta a kutató.
   
A szakértő korreferátumában hangsúlyozta: Európa régóta harapófogóban van, és ott is marad az elkövetkező évtizedben, egyfelől az Egyesült Államok fennmaradó technológiai fölénye, másfelől Kína és a délkelet-ázsiai országok fokozódó világgazdasági, európai térnyerése nyomja.
   
Kőrösi István szerint most az az egyik legfontosabb kérdés, hogy Európa a pénzügyi fegyelem erősítésével és növekedéssel megfelelően tud-e reagálni a pénzügyi szféra krízisére. Úgy tűnik, Németország részben a humán erőforrás mozgósításának és az innovációknak köszönhetően a korábbinál már gyorsabb növekedési pályára állt - állapította meg.
   
Kijelentette, Magyarországra is igaz az, ami az energiaforrásokban szegény Európára: az egyetlen erőforrás, amelyet hasznosítani lehet és kell, az a humán erőforrás. A közös európai problémák közös megoldásokat igényelnek - hangsúlyozta, egyúttal figyelmeztetett, a kontinens többsebességes Európává válik, "vagy már vált is de facto".
   
Kiss J. László, az MKI tudományos igazgatója előadásában rámutatott: a terhes múltjától megszabadulni kívánó Németország a második világháború utáni európai politikában a legsikeresebben hajtotta végre a nemzet kiiktatását, külpolitikáját részben kereskedelemmel és pénzzel pótolta, az 1990-es német újraegyesülés után azonban megjelent a felvilágosult nemzeti érdek fogalma, a nagyobb felelősségvállalás igénye.
   
Németország korábban gazdasági óriás és politikai törpe volt, nemzetállam nélkül csatlakozott az európai integrációhoz, és elkerülte a vezető szerepre irányuló törekvéseket. Fontos váltást jelentett, hogy az EU legnagyobb és leghitelképesebb országában a 2003-as iraki válság idején megfogalmazódott: a német politikát Berlinben csinálják és nem másutt.
   
Angela Merkel, a "vaskancellár" - aki a görög szuverén adósságválság kirobbanása után felismerte, hogy az egész Európai Unió válságáról van szó, amely Németország szerepét és stabilitását is veszélyezteti - kinyilvánította: Németország keményen harcol nemzeti érdekeiért. Ez sok partnerének nemcsak meglepetést, hanem valóságos sokkot okozott - mutatott rá Kiss J. László, az MKI kutatója.