2024.10.18. 19:05
A világ legnagyobb fejlesztési bankjának elnökével tárgyalt Varga Mihály
Az utóbbi években több kínai bank is Magyarországot választotta működése helyszínéül, a kínai pénzintézetek bíznak a magyar gazdaságban – jelentette ki Varga Mihály, miután hivatalában fogadta Tan Csiungot (Tan Jiong), a China Development Bank (CDB) elnökét. A találkozóról a Pénzügyminisztérium (PM) közleményben tájékoztatta az MTI-t.
Magyarország a kínai befektetők első számú célpontja Kelet-Közép-Európában
Forrás: Varga Mihály / Facebook
A pénzügyminiszter kiemelte: a pénzügyi együttműködés a magyar–kínai kapcsolatok egyik leggyorsabban fejlődő területe, amely hozzájárul az ország finanszírozásának biztonságához és több lábon állásához.
A tárcavezető elmondta, hogy
a CDB a világ legnagyobb fejlesztési pénzügyi intézménye, Kína legnagyobb közép- és hosszú távú hitelezésre és kötvénykibocsátásra szakosodott bankja.
Budapesti regionális telephelyét 2022-ben nyitotta meg, ezen keresztül finanszíroz fejlesztési projekteket a közép-kelet-európai régióban.
A pénzügyminiszter kiemelte, hogy Magyarország a kínai befektetők első számú célpontja Kelet-Közép-Európában. Tavaly Kínából érkezett a legtöbb külföldi befektetés, a kínai vállalatok több mint 7,6 milliárd euró befektetésére vállaltak kötelezettséget. Kiemelkedőek ezek közül a CATL 3000 milliárd forintos, a Huayou Cobalt 520 milliárd forintos, az EVE Power 400 milliárd forintos és a BYD több milliárd eurós szegedi beruházása.
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy Kína Magyarország 9. legfontosabb kereskedelmi partnere, részaránya a teljes magyar külkereskedelemben eléri a 4 százalékot, ezzel a legfontosabb Európán kívüli partnere hazánknak. A két ország stabil kereskedelmi és gazdasági kapcsolata kiemelten fontos, hiszen mára Kína a világ második legnagyobb gazdasága – tette hozzá Varga Mihály.
A pénzügyminiszter az adósságkezelésben folytatott együttműködésről szólva emlékeztetett, hogy Magyarország 2021-ben a világon elsőként sikeres Zöld Panda kötvénykibocsátást hajtott végre a kínai piacon, és mintegy 50 milliárd forint értékű zöld államkötvényt bocsátott ki. Az idei évben a China Development Bank, az Export-Import Bank of China és a Bank of China pénzintézetekkel kötött 1 milliárd euró összegű hitelmegállapodással hazánk többek között infrastrukturális és energetikai fejlesztéseket finanszírozhat kedvező feltételekkel.
A magyar adósságkezelés arra törekszik, hogy az államadósság finanszírozása több lábon álljon, ezért a hagyományos angolszász és európai piacok mellett ma már Japán, Katar és Kína is partnerünk. Míg tíz évvel ezelőtt az adósság több mint fele külföldi devizában volt, addig mára ez az arány – az idei hitelfelvételt is beleszámítva – 29 százalék alá javult – tette hozzá Varga Mihály a PM közleménye szerint.
Nagy Márton a China Development Bank elnökével tárgyaltNagy Márton nemzetgazdasági miniszter meghívására pénteken Magyarországra látogatott Tan Csiung (Tan Jiong), a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztésében vezető szerepet játszó China Development Bank (CDB) elnöke A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint a felek a találkozó során áttekintették az infrastruktúrafejlesztés, energetika, digitalizáció és e-mobilitás terén megvalósuló magyar-kínai kiemelt közös projektek aktuális helyzetét, valamint konstruktív véleménycserét folytattak a Kínai-Magyar Együttműködési Keretrendszerben megvalósuló szuverén pénzügyi együttműködés elmélyítésének lehetőségeiről. Nagy Márton a találkozón hangsúlyozta: a magyar–kínai kapcsolatok soha nem voltak még olyan kedvezőek, mint most, ez alól pedig nem képeznek kivételt a finanszírozási együttműködések sem. A miniszter hozzátette: Magyarország mindenkivel a kölcsönös tiszteleten alapuló, minden fél számára előnyös gazdasági kapcsolatok kialakításra törekszik, ebben kiemelten fontos partner hazánk számára Kína és a kínai pénzintézetek. Kína globális pénzügyi szerepe folyamatosan erősödik, a kínai befektetések pedig egyre fontosabbá válnak a világgazdaságban. Magyarország mára a kínai befektetők első számú célpontjává vált Kelet-Közép-Európában, ez tovább erősíti hazánk gazdasági híd szerepét a keleti és nyugati tőke, tudás és technológia összekapcsolásában – írta közleményében az NGM. A nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a magyar kormány átfogó gazdaságfejlesztési stratégiát dolgozott ki és számos új infrastrukturális projekt kezdeményezése van, amelyek megvalósításában nagymértékben számít a kínai pénzintézetekre, így a CDB-re is. A kormány az új kezdeményezések mellett komoly hangsúlyt fektet a meglévő magyar-kínai közös projektek megvalósítására is. A várhatóan jövő nyárra elkészülő Budapest–Belgrád vasútvonal befejezését követően a V0 vasúti körgyűrű, a budapesti repülőtérre vezető vasútvonal, valamint a röszkei és tompai magyar–szerb határátkelők infrastruktúrájának fejlesztése lehet a következő olyan stratégiai beruházás, amely kínai társfinanszírozással valósulhat meg Magyarországon – olvasható az NGM közleményében. |
