Mentő vagy mentős? - Győrfi Pál megadta a választ sárvári előadásán

Győrfi Pál Testről és lélekről című előadását hozta el kedden a sárvári közönségnek. 58 év, négy gyermek, három diploma, 50 ezer mentőeset, 140 ezer követő a Facebookon és az Instagramon, 7 ezer nap a médiában és egy cél: jobbá tenni a világot – hangzott el a mentőtisztből lett szóvivő méltatásában. Majd színpadra lépett Győrfi Pál, aki elmondta: aki a mentőszolgálatnál dolgozik, mélyebben is belelát a magyar valóságba, Ott vannak a születésnél és a halálnál, a szép és szomorú pillanatokban, a gazdag és szegény embereknél, kritikus helyzetekben, amelyekben az emberek őszinték, hiszen kiszolgáltatottak. Így, mint mondja, a mentősök viszonylag reális képet tudnak alkotni a világról.

Ezt követően belekezdett az előadásába, amelyben elsőként a mentőszolgálatot és annak történetét mutatta be a közönségnek. Elmondta: a mentőszolgálat igazi hungarikum, hiszen államilag összeszervezett formában sehol, vagy csupán nagyon kevés helyen létezik. Más országokban kisebb civil és egyházi szervezetek összedolgozva végzik az életmentést.

Mentő vagy mentős? Hogyan helyes?

Győrfi Pál fontosnak látta, hogy pontot tegyen az évek óta húzódó vita végére. Hiszen, a „mentős” kifejezés hivatalosan nem jelölhetne személyt, helyette a „mentő” megnevezést kellene használni, ám ez már foglalt, hiszen a mentőautót is így nevezzük meg. - Így hát fel kellett adnunk a szent harcunkat. Nyelvészeti állásfoglalást is kértünk, ami szerint a nyelv organikusan fejlődik és ha az emberek úgy használják, el kell fogadnunk helyesnek – fejtette ki.

Mennyire vagyunk egészségesek?

Ezután gondolatébresztő helyzetjelentésbe kezdett. Beszélt a stroke tüneteiről és előfordulásáról, hogy hogyan kérhetünk segítséget, ha bajba jutunk (112, Gondosóra, Szív City és Életmentő applikációk) és hogyan segíthetünk az arra rászorulóknak.

Kiemelte, hogy a magyarokon van egy általános rossz hangulat, annak ellenére, hogy a minket körülvevő lehetőségek egyre szélesebbek, egyre javulnak az életkörülményeink:

• az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt a születéskor várható élettartam
• 70 év alatt 50 százalékról 15-re csökkent a világon az éhezés
• csökken a heti munkaórák száma
• nőtt a szabadidő aránya

A világadatok alapján a szóvivő szerint nem kellene, hogy rosszul érezzük magunkat. Mitől is lehet ez a rossz érzés?

A testi-, lelki- és szociális jólét hármasából, ha az egyik sérül, az befolyással lehet a másik kettőre is. Az utóbbi években a mindennapjaink része lett a Covidtól, a háborútól, a klímaválságtól, a mesterséges intelligenciától való tartás és félelem. Győrfi Pál hozzátette: ha nincs problémája, a magyar ember gyárt magának, annak ellenére, hogy a bajban egy nagyon összetartó nemzet vagyunk. 
 

Hogyan éljünk jól?

Amitől azonban a legrosszabbul érezhetjük magunkat, hogy majdnem minden második magyar ember küzd krónikus betegséggel. A jóllétünk kulcsai lehetnek:

• reziliencia
• jó stressz
• elfogadás
• sport
• táplálkozás
• szűrővizsgálatok
• a dolgokhoz való hozzáállás.