A böjtölés sohasem öncélú - Horváth József atyát, Kocsis Korinnát és Stankovics Beátát kérdeztük

Kocsis Korinna szerint a böjt lényege a lemondás, a lemondásé pedig a befelé fordulás, egyfajta lelki megtisztulás. Úgy véli, mindez jól jöhet, akkor is, ha valaki nem vallásos. Korinna elmondása szerint gyermekként még nem tartotta a böjtöt, ám ahogy betöltötte a 18. életévét, onnantól kezdve igen. 

– A szüleim így neveltek, ezt a példát láttam, így természetes volt számomra, hogy én is böjtölök. Húshagyókeddtől fogva a nagyszombati feltámadási körmenetig tartom. Elsősorban péntekenként nem eszem húst, csak halat – nyilatkozta lapunknak. 

Böjtölés Stankovics Beáta szemével

Testnek, léleknek is jó Stankovics Beáta szintén mélyen vallásos családból származik, így náluk sem kérdés, hogy a böjt megtartásával is kiveszi a részét a húsvétra való felkészülésből. Bea Jánosházára, a Szent Imre Általános Iskolába járt, ahol nemcsak a böjtöt, de az elsőpénteki nagykilencedet is tartották: minden hónap első péntekén gyóntak, áldoztak és szentmisét mutattak be az iskolában kilenc hónapon keresztül. 

– A böjti időszakban jócselekedeteket is gyűjtöttünk, ezzel motiváltak minket. Aki a legtöbbet gyűjtötte (imádsággal, szüleinknek való segítéssel, esti misére való járással lehetett pontokat szerezni) össze, húsvétkor ajándékot kapott. Nagy volt a versengés, rengeteg gyerek járt misére – emlékszik vissza, majd hozzátette: számukra akkoriban is és máig is természetes a böjt. A szülei és a bátyja is tartja, sőt, ma már a férje is odafigyel. Bea számára a böjt megtartása a neveltetéséből adódóan belső indíttatásból fakad. 
 

– Mi a hamvazószerdát tartjuk és a péntekeket, húsvét hetében pedig a csütörtök, a péntek és a szombat teljesen húsmentes, egészen a szombat esti feltámadási körmenet végéig. Péntekenként halat fogyasztok, ha étterembe megyünk is figyelek rá, hogy húsmentes ételt válasszak. Igyekszem olyan napokat is beiktatni, amikor csak egyszer eszem. Nem esik nehezemre, hiszen egyébként is nagyon odafigyelek a táplálkozásomra, nagyon kevés húst eszem – magyarázta. – Ez a testemnek és lelkemnek is jó. Idén az alkoholfogyasztás minimalizálását választottuk kiegészítő böjtként. 

– Úgy gondolom, a vallás egy olyan kapaszkodó, ami minden ember számára elérhető, csak egy kicsit ki kellene dugnunk a fejünk a képernyők mögül, és rácsodálkozni, milyen szép a világ és milyen szép is lehetne, ha kicsit foglalkoznánk a belső békénkkel és családtagjainkkal, környezetünkkel. Lehetne a böjt egy új kezdet, a megújulás időszaka mindenki számára. 

Az ember ilyenkor megfegyelmezi magát - Horváth József atya gondolatai

A nagyböjt lelkiségéről Horváth József „Oké atya” beszélt lapunknak. Mint elmondta, a nagyböjt eszköz arra, hogy az ember megfegyelmezze saját magát a célja érdekében, ami nem más, mint hogy elmélyítse a kapcsolatát a Jóistennel és megszabaduljon mindazoktól a dolgoktól, amik gúzsba kötik. Ilyenkor a legfontosabb, hogy megteremtsük azt a belső csendet, ami által meghalljuk a hozzánk szóló Istent.

 – A böjtölés nem csupán az étkezésben való böjtölést jelenti, hanem mindazt, amiről képes lehetek lemondani a 40 nap alatt annak érdekében, hogy megtaláljam önmagamat – fogalmazott.

 Az atya kiemelte: a böjt nem öncélú, nem az a lényege, hogy megugorni való kihívásokat támasszunk magunk elé. A böjt lényege, mindig a húsvétra való felkészülés. Ennek az időszaknak az ősi hagyomány szerint része az imádság, a böjt és az alamizsna. Így amellett, hogy befelé fordulunk és az étkezésben önmegtartóztatunk, fontos, hogy ne feledkezzünk meg arról, hogy jót tegyünk embertársainkkal. Mindezek nem elválaszthatók egymástól.