4 órája
Veszélyben a 13. havi nyugdíj? A megkérdezett vasi idősek szerint már a felvetés is felháborító!
Brüsszeli terv: fejenként akár átlag kétszázezer forintot is elvennének a magyar nyugdíjasoktól. Veszélyben a 13. havi nyugdíj? - ezt is megkérdeztük a vasiaktól.
Az Európai Bizottság nyomására felkért OECD-szakértő húsba vágó intézkedéseket szorgalmaz Magyarországon. Szigorítást javasolnak a 13. havi nyugdíj kifizetésében és a Nők40 programban. A két tétel több mint ezermilliárd forintot jelent – olvasható a vg.hu oldalon. Veszélyben a 13. havi nyugdíj? Írásunk végén videón mutatjuk, a megkérdezett vasiak válaszait.
A 13. havi nyugdíj fontos a nyugdíjasoknak – mondta Varga Dezső Sárváron, az egyik élelmiszerüzlet előtt. – Segít ez a bevétel az életszínvonal megőrzésében, míg mások félretesznek belőle, de vannak olyanok is, akik a gyermekeikre, unokáira fordítják. Fontosnak tartom, hogy töltsük ki a nemzeti konzultációt! Hiszen a kérdések a mi életünkről, a mi mindennapjainkról szólnak. A 13. havi nyugdíjat idén a magyar kormány törvényben is rögzítette, és így ez nemzeti hatáskörben marad.
Hozzátette:
Mi, akik már elértük a nyugdíjaskort, szeretnénk minél hasznosabban eltölteni a szabadidőt. Feleségem és jómagam most járjuk az országos Kék Túra útvonalat.”
– Örülünk annak, hogy a 13. havi nyugdíjat minden évben megkapjuk – kezdte Horváth Edit, aki Szombathely zanati városrészén él. – Az már nem jó, hogy vannak, akik ellenzik ezt! Hallottuk, hogy Brüsszel elvenné ezt a magyar nyugdíjasoktól. Ezt nem tehetik meg, hiszen ez a magyar kormány adta nekünk, ehhez nekik semmi közük. Orbán Viktor miniszterelnök nem győz hadakozni emiatt.
Hamza István több, mint tíz éve vagyok nyugdíjas, ő úgy látja: – Nagy szükség van arra, hogy a havonta folyósított nyugdíjon túl, évente egyszer kapjon egy olyan összeget, amivel a rendkívüli kiadásait fedezheti. Amióta, a Fidesz-KDNP 2010-től kormányon van, vállalták, hogy megőrzik a nyugdíjak vásárlóértéket, és közben megduplázták az összeget. Valamikor a 2000-es években jött be a fogalom, hogy a dolgozók 13. havi bért kapjanak. Aztán ugyanezen évtized végén eltörölték ezt, majd a plusz havi nyugdíj is megszűnt. Úgy gondolom, jó dolog volt, hogy az Orbán-kormány ezt visszaállította. Vannak, akik hónapról hónapra élnek, nagy segítség ez nekik, illetve minden nyugdíjasnak. Ha rajtam állna, de tudom az ország teljesítőképessége korlátozott, azon gondolkodnék, miként lehetne a nyáron, vagy éppen karácsony előtt plusz juttatást adni a nyugdíjasoknak - fogalmazott.
Dröszler Tamás úgy vélekedik, a brüsszeliek megdöbbentő módon el akarják venni a 13. havi nyugdíjat. – Egyszer ez már megtörtént, a Gyurcsány-Bajnai éra idején. Az újbóli bevezetésig tartó időszakot elég volt átvészelni. Az év végén az ember kiköltekezi magát, és az új év első időszakában jól jön az egyhavi plusz nyugdíj. Az is rosszulesett, hogy felmerült a nyugdíj megadóztatásának gondolata. Bízom a kormányban, hogy ellenáll Ursula von der Leyen és csapata nyomásának.
Veszélyben a 13. havi nyugdíj? Utánajártunk, miért fontos ez a kérdés
A Magyar Nemzet közben a Pénzügyminisztérium közleménye alapján ismételten felhívta a figyelmet, hogy a brüsszeli nyomás ellenére a kormány nem tervez változtatást a nyugdíjrendszerben, majd hozzátették, elkötelezettek a nyugdíjak értékállóságának megőrzése és a 13. havi nyugdíj kifizetése mellett. Az újabb brüsszeli nyomásgyakorlás kapcsán lapunk megkeresést küldött Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. A lap arra is kíváncsi volt, hogy miért akarják elvenni a magyar nyugdíjasoktól a 13. havi nyugdíjat.
A 13. havi nyugdíj 2025-ben februárban érkezik, de nyugdíjemelésre is számíthatnak januárban az idősek, a decemberi nyugdíj pedig korábban érkezik.
A nyugdíjreform brüsszeli elbírálása egyébként csak akkor kerülhet napirendre, ha a kormány teljesíti azt a 27 feltételt, amit még korábban állított a bizottság a helyreállítási alap pénzeihez való hozzáférés elé. Ezt követően az Európai Unió Tanácsa feloldja a helyreállítási alap forrásainak a blokkolását. Hazánk pedig csak a blokkolás feloldása után nyújthatja be az első fizetési kérelmét Brüsszelben, ahol ellenőrzik, hogy adott időre végrehajtotta-e a helyreállítási tervében lefektetett reformokat. Nem teljesítés esetén a tanács – az Európai Bizottság javaslata alapján – felfüggesztheti a fizetési kérelemben jelzett összeg teljes vagy részleges kifizetését.