Levélmérlegtől a patikamérlegig: mindenki előtt nyitva áll Döröskén a mérlegház

– Ez itt kétfunkciós, itt méri a dekákat, itt meg a grammokat. Ez itt a kilókat, ugyanaz a mutató a belső skálán, a grammokat mutatja – emelte fel az egyik mérleget Kolozár György. Ötletes kis és nagyobb szerkezetekkel pakolták tele a kerti asztalt – ezek csak azok a darabok, amelyek már nem fértek a mérlegek házába. Azt is megmutatták, de előbb itt néztünk körül. Mizda Ferencné nevetve mesélte, hogy talán már nem is tudnának hova rakni több mérleget. A kerti asztalra sem fért el mind, egy fémkampónak tűnő szerkezetet a ház hátsó épületrészéből hozott elő Kolozár György. – Duplán lógatható a szerkezet, ha az egyik kampót használják, akkor mérhet akár 180 kilogrammot is, ha a kisebb karikával lógatják fel, akkor kisebb súlyokat lehet vele mérni, a másik skálát kell figyelni – magyarázta a működési elvet.

Az ilyen hatalmas mérőeszközöktől az egészen finom levél- és patikamérlegekig, van mindenféle a gyűjteményben. – Itt a százévesek még mindig dolgoznak, kint, a négy-öt éves digitális mérlegek meg már nem működnek – hasonlította össze az eszközöket. Hogy pontosan hány éves egy-egy szerkezet, nem mindegyiknél tudni, nem véstek mindegyikbe évszámot. – Ezek porcelánsúlyok, azok meg rézsúlyok – mutatott újabb kellékekre. – Az meg egy amerikai mérleg, hajszálpontosan mér grammokat, az már újkori, műanyagból készült – mutatott körbe. A levélmérleg olyan finom kidolgozású, hogy bármilyen asztal éke, dísze lehetne. És olyan könnyű és pontos a szerkezet, hogy még a szél is megmozgatja. Ipari, meg háztartási darabok is bőven vannak a mérlegek között ebben a válogatásban.

Amíg a gyűjtemény többi részéhez, a mérlegházhoz értünk, Kolozár György elmesélte, hogyan is kezdődött. – Döröske madártávlatból, ez a címe a 2015-ben készült filmnek, Pasics Zsolt munkája. A filmen jól látszott a mérlegház, és ha egyszer már rákerült a filmre, gondoltuk, ne legyen rendetlen – mesélte. Elkezdték rendbe hozni az épületet. Nem mostanában, az 1960-as évek elején készült, a régi téeszkorból maradt itt. Ajtót, ablakot kapott a kis mérlegház, kifestették – részben a Döröskei Örökségóvó, Faluszépítő és Falufejlesztő Egyesület jóvoltából. Bár a házban megvan a hídmérleg, egy alkatrésze hiányzik, ezért nem használható. Aztán, amikor már kicsinosították, felmerült a kérdés, mi legyen a mérlegházban. A válasz adódott: ha már mérlegház, legyenek benne mérlegek. Ekkor kezdődött a gyűjtés.

Mérleg persze minden háztartásban akad, akár többféle is. A döröskei gyűjtemény alapja Kolozár György dédapjáé volt: az 1800-as évekből való, vasból készült, a garázsban volt, onnan került a mérlegházba. A faluban is mondogatta a mérleggyűjtés ötletét Kolozár György: hoztak helyiek kofamérleget, a postástól kaptak piaci mérleget, mesélte. Van egy ismerősük, aki Hollandiába jár rendszeresen, a családja régiségkereskedő, rajtuk keresztül is vásároltak már mérlegeket. És bővült a gyűjtemény Nagymizdóról, Döbörhegyről. Volt rá példa, hogy Gyulakeszin szereztek be egy darabot. Ott már tudják, hogy Döröskén van mérlegek háza: éppen ezért engedett a kinézett mérleg árából a kereskedő.

Nem olcsók a régi mérlegek, persze az ár sok mindentől függ. Egy-egy darab réztányér 5-10 ezer forint is lehet, és ha az ember régi mérlegre bukkan, valószínűleg a tányér nélkül talál rá – ezért is különleges a gyűjtemény. A takaros kis mérlegek háza nyitott, persze nem szó szerint, de az oldalán olvasható a telefonszám, ha jönnek érdeklődők, kinyitják, megmutatják a kincseket. Aztán lehet, hogy hamarosan egy tágasabb helyen mutathatják meg büszkén a már csaknem kétszáz darabos gyűjteményt Döröskén.