2019.05.07. 17:30
A gyermek vizsgálatakor a lehető legkörültekintőbben kell eljárni
Minél több idő telik el a szexuális abúzus után, annál kevesebb bizonyíték marad. A szexuálisan bántalmazott gyermekek vizsgálati módszereiről tartott előadást dr. Andrea Goddard, a londoni Barnahus gyermekorvosa.
Dr. Andrea Goddard gyermekorvos, az abúzust ért gyermekek vizsgálati módszereiről tartott előadást
Fotó: Unger Tamás
Folytatódik az a külföldi szakemberek közreműködésével zajló tréning, amely még márciusban kezdődött a szombathelyi Barnahusban. Akkor elsősorban pszichológusoknak tartottak előadásokat, míg most védőnőket, valamint iskolai és kórházi szociális munkásokat ismertetnek meg a Barnahus-programmal. Hétfőn a TIT-székházban a két évtizedes tapasztalattal rendelkező dr. Andrea Goddard, a londoni Barnahus gyermekorvosa két tucat szakembernek mesélt az abúzust ért gyermekek vizsgálati módszereiről.
– Magyarországon gyakorlatilag nincs Barnahus orvoslás, ezért a gyermeknőgyógyászok és a házi gyermekorvosok kiképzése is feladata a hazai Barnahus-programnak. A hiány abból fakad, hogy az ilyen irányú szakosodás számos pluszteherrel jár, mint amilyen például a tanúskodás. A jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis hiába mondja el egyszer az orvos a vizsgálat eredményét, azt egy tárgyalás során többször is elő kell adnia, még akkor is, ha új információt a korábbi vizsgálathoz nem tud már hozzátenni. Ezenkívül valószínűleg sokan szeretnék is távol tartani magukat a gyermekmolesztálás világától, amely lelkileg rendkívül megterhelő minden szakember számára – hangsúlyozta dr. Lazáry Györgyné klinikai szakpszichológus, igazságügyi pszichológus szakértő, a Barnahus Nemzeti Tudásközpont vezetője.
Dr. Andrea Goddard előadásában az időtényező szerepét hangsúlyozta, hiszen a bizonyíthatóság szempontjából ennek van a legnagyobb szerepe. Egy szexuális bántalmazás mindenkit traumatizál, többszörösen így van ez a gyerekek esetében, akik néha azt sem feltétlenül ismerik fel, hogy abúzus érte őket. Sokan titokban tartják a történteket, és van, hogy csak később, akár évtizedek múlva – utalt a szakember a közelmúlt meetoo mozgalmára – vallanak őszintén a történtekről.
Ilyenkor már szinte lehetetlen bizonyítani bármit is, hiszen egy szexuális erőszak esetében nincsenek tanúk, csupán az áldozat és az elkövető szava áll szemben egymással. Az abúzus utáni órák viszont perdöntőek lehetnek, hiszen ilyenkor még lehet rögzíteni DNS-nyomokat (ezt Angliában speciálisan képzett rendőrök gyűjtik be). Fontos, hogy az áldozat a vizsgálatig ne is fürödjön – noha egy erőszak után éppen ez az első ösztönös reakció.
A külsérelmi nyomok is eltűnnek pár nap alatt, ezért is szükséges, hogy az áldozattá váló gyereket mielőbb megvizsgálják. A szakember felhívta rá a figyelmet, hogy sok esetben nehéz megkülönböztetni azokat a sérüléseket, amelyeket a gyerek magának okozott játék közben azoktól, amelyek egy esetleges erőszakból is származhatnak, így a legtöbbször nem is találnak minden kétséget kizáró bizonyító erejű sérüléseket. Egy gyermeket, akit erőszak ért, rendkívül körültekintően kell megvizsgálni.
Először is csak az orvos, egy családtag és legfeljebb még egy szakember lehet jelen. Külön protokoll van arra, hogy melyik ruhadarabot mikor és milyen sorrendben veszik le. A gyermeket tájékoztatni kell arról, hogy mi fog történni, ahogyan arról is, hogy a vizsgálatról felvétel készül. Míg hazánkban arra is volt már példa, hogy a vizsgálat ellen tiltakozó gyereket elaltatták a bizonyítékok megszerzése érdekében, Angliában mindez elképzelhetetlen.
A fizikai vizsgálatról és a beszélgetésről is videófelvétel készül, így azt vissza lehet nézni, az azonban tény, megvan a veszélye annak, ha a beszélgetés nem sikerül jól, rejtve maradhatnak bizonyítékok. Ehhez sokszor nem kell az sem, hogy a vizsgálatot végző szakember rosszul kérdezzen, néha a gyermek aktuális lelkiállapota is eredményezhet hasonlót. Ahogyan mindenhol, úgy az Egyesült Királyságban is igen nagy a latencia, és az abúzus gyanúja miatt megvizsgált gyermekek ügye sem kerül minden esetben bíróság elé, az eseteknek pedig legfeljebb a 20 százaléka kerül másodfokra.
Különösen fontos tehát, hogy legyen egy olyan szervezet, amelyben megbízhatnak az áldozatok. A Barnahus éppen ezt a szerepet tölti be, itt úgy erednek az igazság nyomába, hogy közben a gyermek a lehető legkevésbé sérül. Az igazságnak azonban nem feltétlenül egy arca van. Vannak, akik a házastárs befeketítésére használják az abúzus vádját, miközben az a valóságban nem történt meg. Így a szakembereknek fel kell tudni ismerni azt, ha a gyermek betanult szöveget mond.
Felkészült szakemberből pedig hazánkban is egyre több lesz, hála a szombathelyi tudásközpontnak, míg kedden a hollandiai Barnahus képviseletében lesznek előadók, addig csütörtökön izlandi és hazai szakértők segítségével a hazai Barnahus jogszabályi hátterét igyekeznek előkészíteni. Reményeik szerint a csütörtöki tanácskozás végén meglesz a pontos szövegezése a kívánatos jogszabály-módosításoknak.
Amennyiben ezt sikerül megvalósítani, az egy újabb fontos lépés lesz abban, hogy a Barnahus módszereit általánosan alkalmazzák a gyámhivatalok, a rendőrség és a bíróságok. Ahogyan az előző, úgy a mostani továbbképzést is a Promise 2 pályázat által biztosított forrás tette lehetővé.