Különös lehet, de spárgatermesztésbe fogtak Keléden

Dacára annak, hogy rendkívül egészséges és kiváló élettani hatásai vannak, Magyarországon nem divat a spárgaevés, termesztésével is kevesen foglalkoznak, de az Alföldön és Tolna megyében azért találni komolyabb ültetvényeket, Vas megyében viszont szinte egyáltalán nem jellemző a spárgatermesztés.

Szinte, mivel Keléden idén úgy döntöttek: belevágnak. Ősszel egy évtizedek óta fákkal és bozóttal benőtt háromnegyed hektáros területet hódítottak vissza a természettől. Hatalmas, százmilliós erdészeti gépekkel törték fel, majd egyengették el a talajt, hogy aztán tököt, káposztát, afrikai céklát, perui cseresznyét és persze spárgát termeljenek rajta. Az ötlet most is Feiler Ferenc polgármestertől származott, aki meg is mutatta a párcentis növényeket, amelyek pár napja bújtak ki a földből.

A spárga nem egyszerű növény, mert igaz, hogy 15 évig is hoz termést, de az első spárgaszüret Keléden csak 2021-ben várható. Éppen azért, hogy a földet most ne csak az apró palánták foglalják el, káposztát ültettek a bakhátak közé. Amikor viszont végre termőre fordul a spárga, akkor annyi lesz, ami ellátja egész Celldömölköt – mondta a polgármester, utalva arra is, hogy itthon nincs túl nagy igény a spárgára, de hogy el fogják-e tudni adni a termést, az a polgármester szerint nem kérdés.

– Olyan itt még nem termett, amire ne találtunk volna vevőt – fogalmazott. Ez a legújabb terület amúgy csak kicsi szeletet hasít ki a kelédi kertészetből, hiszen az önkormányzat összesen 17 hektáron gazdálkodik, ahol elfér harmincezer tő paprika, kétezer tő batáta (édesburgonya), 1,6 kilométeren pedig uborka kígyózik, utóbbiból tavaly három tonna termett, bíznak benne, idén is lesz ennyi.

A polgármester elmondta, a klímaváltozással érkező változékony időjárás megviseli a kertjeiket. Egyrészt a szokatlanul hideg május miatt megkéstek a munkákkal – egyebek között a spárga vetésével is –, másrészt az elmúlt hetek forrósága miatt rengeteget kellett öntözniük. A paprikának mindennap kell víz, a káposztának sem árt, a paradicsom is megérdemli három-négy naponta a gondoskodást, így végül naponta 50 ezer liter víz fogy.

Bár Keléd lélekszáma alig több mint nyolcvan, a falusi csokra nem jogosultak, annak ugyanis feltétele a csökkenő lakosságszám, márpedig kilenc éve – amióta Feiler Ferenc a polgármester – másfélszeresére duzzadt a település lakossága. Az önkormányzat összesen hatvan embert foglalkoztat, aki a legmesszebbről jár be, az Csehimindszentről érkezik, de jönnek Dukáról, Kertáról, Kamondról, Kemenespálfáról, Nemeskeresztúrról, Dabroncból, Zalaerdődről, Ötvösből és Gógánfáról, naponta 250 kilométert tesznek meg a falubusszal azért, hogy a munkások a földekre jussanak.

Többen közülük közfoglalkoztatottak, ám sikerült kiharcolni számukra egy speciális prémiumrendszert, így jóval többet keresnek, mint az átlag. Megtudjuk, a munka mindennap ötkor kezdődik és fél tizenkettőig tart, majd 16 óra körül folytatódik, és gyakorlatilag naplementekor ér véget. A polgármester emlékeztetett: zöldségfeldolgozójuk profitot termel, az itt megtermelt javakat visszaforgatják.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon 1-1,2 ezer hektárról 4-6,5 ezer tonna spárgát takarítottak be az elmúlt években. Hazai fogyasztása alacsony, ugyanakkor az exportpiacokra történő értékesítés meghatározó. Magyarország a hetedik legnagyobb spárgaexportőr a tagországok sorában, így tulajdonképpen spárganagyhatalomnak számítunk.

Míg a spárgát itthon alig ismerik, Nyugat-Európában, főleg Németországban komoly kultusza van a növénynek, igaz, Magyarországon is van spárgafesztivál 1994 óta, a dél-alföldi Öttömösön. A spárga ellen felhozott egyik érv a szokatlan íze mellett, hogy nem olcsó. Jelenleg a nagybani piacon 400-800 forint között mozog kilogrammonkénti ára. A spárga a laza talajt szereti és a gondoskodást, Keléden pedig szemmel láthatóan mindkettő adott.