Megmenekülhetnek a vidéki boltok

Leginkább a kétezer fő alatti lélekszámú településeken jelenthet fennakadást a gyakran egyedüli közösségi találkozóhelyként is szolgáló kisboltok ellehetetlenülése, ezért folyamatosak az egyeztetések az ágazati szereplők és a kereskedelempolitika képviselői között a legsérülékenyebb vállalkozói kör megerősítésének érdekében – tudta meg a Magyar Nemzet.

Jelenleg nagyjából másfél millió embert érint az országban, hogy

a járvánnyal jelentkező válság hatására egyre több gyengébb tőkeerejű, kisebb magyar kereskedelmi vállalkozás szorulhat ki a lakossági fogyasztási piacról.

Az elmúlt években az áruházláncok számára a korlátozott vásárlóerő miatt nem vonzó, kétezer fős lélekszám alatti településeken néhol már bezárt az egyetlen élelmiszer- és vegyesbolt, emiatt távolabbra kell menniük a lakosoknak még az alapvető termékekért is.

Mostanra pedig újra a megszűnés határán egyensúlyoz több ezer családi vállalkozásban vagy kkv-ként működtetett vidéki „sarki fűszeres”, ahol jellemzően egy-három fővel, naponta a helyi igények szerint csupán néhány órán át árusítanak friss és tartós élelmiszert, zöldséget, gyümölcsöt, alapvető tisztálkodási és takarítási szereket, kisebb iparcikkeket.

Fontos szereplő a láncban

„Főként a kétezer főnél alacsonyabb lélekszámú településeken szűntek meg a boltok, illetve fenyegeti őket most ez a veszély. Az ország háromezer-kétszáz településéből kétezer-négyszáznak kétezernél kevesebb az állandó lakosa, ez esetben olyan falvakról is szó van, ahol csak néhány tucatnyian vagy néhány százan élnek. A vidéki élelmiszer-értékesítési láncban mégis fontos szerepet töltenek be ezek az egységek, amelyek franchise hálózatokban vagy teljesen önállóan üzemelnek, és körülbelül másfél millió ember napi élelmiszer-ellátásához járulnak hozzá például Baranya, Somogy, Zala, Vas, Szabolcs-Szatmár, Borsod, Heves, Nógrád, Győr-Moson-Sopron, illetve Veszprém megyékben” – mondta az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke, amelynek kétezer-négyszáz tagú rendszerében országszerte ezeregyszáz ilyen üzletet számolnak.

Zs. Szőke Zoltán kifejtette: jellemzően megbecsülik a szakképzett dolgozókat, akiket a boltokban évek óta az előírások szerint alkalmaznak,

a legkisebb településeken működő kisebb üzletekben országosan nagyjából tízezren dolgoznak.

Felidézte, hogy a 2016-os bérmegállapodást követő években minden szakképzett munkavállalót megőrizve a kereskedelmi vállalkozások is jelentősen emelték a béreket, ami a multiláncokat vidéken is kevésbé rázta meg, mint a kkv-kat. A legkisebb településeken a helyi forgalomból nem lehetett mindenütt kitermelni a nagyobb fizetéseket, ezért zártak be több helyen, a szakképzetteket pedig a hálózat nagyobb üzleteibe irányították át.

„A külföldi áruházláncoknak nem éri meg beruházni az ilyen kistelepüléseken jellemző csekély forgalom miatt. Könnyebb helyzetben vannak azok, akik mögött szervezett hátterű hálózat van, de mindenütt érezni a megváltozott körülményeket, amit a válság okozott. Még nincsenek bedőlések, de sokan éppen a határon vannak” – jegyezte meg Zs. Szőke Zoltán.

Kiemelte, hogy a kijárási korlátozások alatt bebizonyosodott: nemhogy a meglévő kisboltokat is erősíteni kell, hanem nagy szükség van a korábban bezárt helyi üzletekre is vidéken, hogy az ország minden szegletében biztosított legyen a lakosság alapellátása.

Hamarosan megoldás érkezhet

Az elnök jelezte, hogy már hónapok óta tárgyalnak, az utóbbi időkben pedig felgyorsultak az egyeztetések a pia­ci szereplők és a kereskedelempolitika képviselői között, a kormánnyal közösen keresik a megoldást a legkisebbek megmentésére. Javaslatként például felmerült már, hogy a Modern falvak programban az állammal közös teherviseléssel beruházások, fejlesztések tarthatnák fenn a vidéki ellátási láncot, bár a legkiszolgáltatottabb körben idén a napi működés támogatására is szükség lehet speciális mentőövre. „Jó megoldás lehet a jövőben, ha a helyi boltokba más alapszolgáltatások is beköltöznének, például kisebb postai állomás, bank- vagy csomagautomata telepítése erősítené az üzlet pozícióját. Több lehetőséget vizsgálunk, több megyében mintaprojekteket bonyolítunk, fokozottan zajlik a szakmai információcsere a hatékony megoldás érdekében, amellett, hogy az majd bele kell férjen az aktuális költségvetési irányokba, és természetesen nem ütközhet uniós irányelvekbe sem” – jegyezte meg Zs. Szőke Zoltán.

Oda a családi kassza

Látja a problémát a nagy külföldi áruházláncokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség is, noha tagjait kevésbé érinti a legkisebb települések értékesítési területe.

„Korlátozott a vásárlóerő a kisebb falvakban, aminek egy része a tanulókorú vagy keresőképes lakosság mobilitása miatt a környékbeli vagy a távolabbi városok nagyobb kereskedelmi egységeiben jelentkezik, ez évek óta zajló piaci folyamat, ami a járványhelyzetben jellemző készletfelhalmozások idején erősödhetett” – mondta Vámos György főtitkár. Megerősítette, hogy országosan látható:

az átlagos helyzetű üzletekhez képest több szempontból nehezebb a kis lakosságú településeken a helyi boltok helyzete.

Például jobban terheli a zsebüket a modernizálás, az eszközbeszerzés költsége, illetve a munkaerő is nagyobb terhet jelenthet, ha a vidéki boltos jellemzően önfoglalkoztatóként vagy a családtagjaival együtt üzemelteti az üzletet.