Száz méhcsalád pusztult el a napokban az egyik pornóapáti méhészetben

A haszonnövények, mint például a repce virágzásának idején gyakori probléma a méhpusztulás – jellemzően növényvédő szerek okozhatják ilyenkor a rovarok pusztulását: a méhkímélő technológia nem megfelelő alkalmazása is elhulláshoz vezethet. Wágner István 2008 óta egyéni vállalkozó, főállású méhészként tevékenykedik, 2011-re már 300 méhcsaláddal büszkélkedhetett. Most azonban jelentős kár érte: mintegy száz méhcsaládja elpusztult.

– Mivel hivatásos méhanyanevelő is vagyok, a dajkacsaládot be akartam állítani nevelésre múlt hétfőn, akkor vettem észre, hogy nincsenek meg a kijáró méheim. Másnap kimentem Vaskeresztesre, ahol kíváncsiságból megnéztem az ottani családokat, hogy tapasztalom-e ugyanezt a problémát. Azt figyeltem meg, hogy bár mozognak a méhek, agonizálnak és nem tudnak repülni. A tünetek alapján – kiöltött nyelv, széttárt szárny – vegyszerre lehet gyanakodni – mondta el Wágner István, aki azonnal értesítette az illetékes méhegészségügyi felelőst, aki pedig a hatósági állatorvosnak jelentette a méhpusztulást.

A terepszemlék után bizottság is alakult az eset kivizsgálására, továbbá mintát is vettek az elhullott állatokból. A minták egyik részét Velencére küldték, ahol mérgezésre tesztelik azokat, a másik részét pedig Kaposvárra, ahol esetleges méhbetegséget vizsgálnak – tudtuk meg a méhésztől, aki elmondta: a kárt a hatósági állatorvos 60-70 százalékosra teszi, ez forintban 5-8 millió forintra becsülhető.

Telefonon beszéltünk Őri Józseffel, aki gércei őstermelő, méhész és hasonló problémáról számolt be. – A méheim rendben voltak, reggelente megyek mindig, megnézem, hogy zúgnak a méhek, indulnak, mennek virágport gyűjteni. Kedden déltájban csöndre figyeltem fel, elhallgattak a méhek, alig lézengtek. Nézegettük a feleségemmel a kaptárak előtt, ficánkoló méhek voltak kitolt szipókával, tehát mérgezésgyanúsak voltak. Később, ahogy egy közeli, kitaposott földúton mentünk végig, lehetett látni az elhullott rovarokat. Szerettem volna lépni valamit az ügyben, de a laboratóriumi vizsgálat kezdeményezéséhez legalább fél kiló méhet össze kellett volna szedni, ám csak egy maréknyit sikerült – tette hozzá Őri József.

Wágner Istvánon kívül Tóth Béla és Tóth Gábor méhészekkel is beszéltünk. Mindenki egyetértett abban: azt szeretnék, hogy hatóságilag vagy felsőbb szinten erőteljesen lépjenek fel a növényvédő szerek használata kapcsán, hogy csökkenteni lehessen a méhek, beporzó rovarok permetezés miatt bekövetkező pusztulását, aminek egyrészt gazdasági és ökológiai következményei lehetnek, és a méhészek bevételi forrásának akár teljes kiesését is jelentheti.