2020.07.20. 20:00
Kovács Melitta Beatrix a győrvári szakkörből jutott a Szakma Kiváló Tanulója versenyre
Két tanuló indult a Vas Megyei Szakképzési Centrum Oladi Technikumából a Szakma Kiváló tanulója versenyen, mindkettő bejutott az első öt közé. A budapesti gála a vírus miatt elmaradt, de Kovács Melitta Beatrix kitűnő minősítést kapott.
Melitta úgy indult el a pályán, hogy érdekelte a divattervezés
Fotó: Cseh Gábor
A Szakma Kiváló Tanulója versenyt tíz évig rendezte Bukvai Albertné Edit a Vas megyei könnyűipari cégek támogatásával. Hat évig Szombathelyen volt, idén Székesfehérváron. A Vas Megyei Szakképzési Centrum Oladi Technikumából két tanuló indult, Kovács Melitta Beatrix és Könczöl Gergő.
Bukvai Albertné Edit 1992 óta e tanév végéig (nyugdíjba meneteléig) volt a híres szombathelyi ruhaipari tanműhely vezetője, az évek alatt összesen 17 versenyző került ki a kezei közül, tavaly is elhozták az első két helyezést. Az idei két fiatal közül mindkettő bejutott az első öt közé, csak a koronavírus miatt elmaradt a budapesti gála.
A fehérvári versenyen adják ki azt a tanúsítványt, ami a szakmunkásvizsga alól felmenti a legjobbat; Kovács Melitta Beatrix kitűnő lett, mentesült a záróvizsga alól. A vizsgamunkája egy alkalmakra is felvehető, délutáni kosztüm volt, amit két anyagból variált össze, a ruhán extra derékrésszel, angolos jellegű blézerrel. A versenyen mindig a technológiát értékelik – a tervezést, kidolgozást –, hogyan készítette el a ruhát, a szabásmintákat is kellett vinni. Komoly műszaki dokumentáció a „belépő”. Az előzetes szabadkézi rajz is három-négy óra munka, a részeket számítógéppel szerkesztik, modellezik, kinyomtatják, körbevágják, olcsóbb anyagból kiszabják, ez alapján lehet visszaigazítani, ha kell. A méreteket a tanulók megkapják, ez a kosztüm 38-as.
Melitta a tanárairól mesél, akiknek sokat köszönhet: Simon Edina tanította a szakrajzot, Fébert Csilla a gyakorlatot, Poórné Erdélyi Anita a gyártástechnológiát. Bukvai Albertné Edit nénivel Győrváron ismerkedett meg.
– Sokat beszélünk a pályaorientációról, de kevés egyszer elvinni a gyerekeket gyárlátogatásra, a műhelymunka motiválja őket. A Vas Megyei Iparszövetség elnöke, Szabó László eldöntötte, hogy hajlandó áldozni a könnyűipari utánpótlás nevelésére. A győrvári Béri Balogh Ádám Általános Iskolába egy komplett ruhaipari műhely felszerelését megvásárolta, és szakkört indított – idézi fel Bukvai Albertné, ő üzemelte be Győrváron a full extrás gépeket, ott ismerkedett meg évekkel ezelőtt Melittával, aki akkor odajárt. A győrvári szakkörből jutott az oladi technikumba, és onnan az országos versenyre.
– A szakkört Keneseiné Németh Ilona tanárnő ajánlotta nekem, nagyon szerettem. Ha van rá alkalmam, most is visszajárok oda varrni. Legutóbb anyukámnak készítettem egy szalagavatós ruhát – mondja Melitta, aki jelenleg ruhaátalakításokkal foglalkozik, az a terve, hogy még két évet tanul, leteszi az érettségit Zalaegerszegen.
– Úgy indultam neki a szakmának, hogy a divattervezés érdekelt, most is érdekel a divat, odafigyelek rá – meséli a fiatal lány, aki „össze tudja nézni” a stílust és az embert, milyen alkalmakra mi illik, milyen vonalak illenek az adott alkatra. Például körte alakra nem való a mini, kétujjnyival a térd alá érő ruha viszont jól állhat, az alsó részt hosszanti szabásvonalakkal kell kidolgozni, a felsőt vízszintes szabásvonalakkal érdemes megerősíteni. Az anyag lent csíkos vagy függőleges minta legyen, fent diagonálban elforgatott.
A homokóra alaknál optimalizálni lehet a látványt, ha két centiméterrel lecsúsztatják a derékvonalat, ez hosszítja a felsőtestet. Ha hosszú a felsőtest, rövidebb a láb, empire vonalat érdemes tenni a mell alá. A nőknél állandóan probléma, hogy „Jaj, nagy a hasam!”, ezt kétrészes ruhával lehet eltüntetni, vagy egyrészes ruhán raffolással, vagyis redőket téve bele, illetve jól eltereli a figyelmet a hasról egy ejtett kámzsa nyak muszlinból. Ha valaki jól tudja viselni a ruhát, stólával, sállal is lehet vezetni az árgus szemeket.
Bukvai Albertné nagyon büszke a tanítványára, és minden pillanatban tanít. Az elmondottakhoz annyit fűz hozzá, hogy az emberi alakot mindig fentről kezdik nézni, ezért az is nagyon fontos, hogy a ruha ujja jól szabott, nagyon precíz legyen, illeszkedjenek a minták. A boltban mindig frászt kap, ha azt látja, hogy kiabálnak egymás után a kockás anyag kockái, pedig azoknak milliméterre pontosan kell találkozni.
– Bekötött szemmel is megcsinálom. Érezni kell az anyagot, nagyon fontos a finommotorikus mozgás – mondja – és ez a mai útravaló Melittának is, aki próbababára öltözteti a vizsgamunkáját, az egész ruhát és az angolos blézert, hogy gyönyörködhessünk benne.