Ne ültesse el, ha nem ismeri! – Sokan a veszélyes gyomnövényeket is díszítőelemként használják

A közelmúltban több olyan hír is felbukkant a világhálón, miszerint ismeretlenek kéretlen vetőmagcsomagokat küldözgetnek szerte a világban. Jutott a magokból Magyarországra is, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szeptember 3-án tette közzé az ezzel kapcsolatos figyelmeztetését.

Ezek szerint az elsősorban Kínából, illetve más távol-keleti és Óceániához tartozó országokból (Szingapúr, Tajvan, Malajzia, Vanuatu) érkezett ismeretlen eredetű vetőmagok több esetben növényi törmeléket, talajmaradványokat, elhullott rovarlárvákat és a hozzájuk kapcsolódó szennyeződéseket, valamint gombás fertőzést is tartalmaztak, ezért felhasználásuk semmiképpen sem javasolt. A különös magokkal kapcsolatban a Vas Megyei Kormányhivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály gyombiológusa, Ughy Péter válaszolt a kérdéseinkre.

Mint azt a szakember elmondta Vas megyéből eddig nem érkezett bejelentés kéretlen magküldeményekről, de ha valaki ilyen ismeretlen eredetű vetőmagot kapna, azt arra kérik, hogy lehetőleg felbontás nélkül továbbítsa a csomagot a kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályára (Tanakajd, Ambrózy sétány 2.).

A legfontosabb azonban – tette hozzá –, hogy semmiképpen se vessük el a magokat. Számos példa van arra, hogy dísz-, esetleg rostnövény céljára behozott, majd termesztett növény néhány év alatt tömeges mértékben elterjedt, márpedig az invazív fajok rövid időn belül kiszoríthatják az őshonos fajokat az élőhelyükről. Jó példa erre a vízpartok mellett helyenként teljesen egyeduralkodó japán keserűfű, amit a 19. században dísznövényként hoztak be Európába Japánból. A szintén ebből a célból behozott kaukázusi medvetalp még nagyobb veszélyt jelent, mivel méreganyagai hólyagos gyulladást és égési sebekre emlékeztető sérüléseket okoznak, amelyek nagyon gyakran maradandóak is.

A szakemberek gyakran tapasztalják, hogy egy szép, látványos, de nagyon veszélyes gyomnövényt a hobbikertészek díszítőelemként (pl. selyemmályva, selyemkóró, alkörmös) ültetnek vagy meghagynak a kertjükben, elfeledkezve (vagy nem tudva) arról, hogy ezek a növények a területükön elszaporodva kiirthatatlanná válnak. A 16. században rost- és dísznövény céljára Kínából behozott selyemmályva az egyik legveszélyesebb és az egész ország területén előforduló gyomnövényünkké vált.

Jó tudni, hogy az EU növény-egészségügyi rendszere a növények, növényi termékek kis mennyiségű, saját célú behozatalát is szigorúan korlátozza. A külföldről hazatérő utazók a csomagjaikban is csak szigorú előírások mellett hozhatnak be növényeket; így minden ültetésre szánt növény (pl. cserepes növény, vetőmag, szaporító anyag), termés (pl. alma, paradicsom), zöldségféle és egyéb növényi termék (pl. koszorú, friss fűszernövények) kizárólag növény-egészségügyi bizonyítvánnyal hozható be EU-n kívüli országokból.