A maszk útját állja a szájról olvasásnak – Mi lesz a hallássérültekkel?

Boltban, hivatalban, gyógyszertárban, orvosi rendelőben is kötelező szájmaszkot viselni. Mára olyannyira életünk részévé vált ez a darabka anyag, hogy talán észre sem vesszük, rajtunk maradt.

A siketeknek és nagyothallóknak azonban jelentősen megnehezíti a mindennapokat az egyébként hasznos és célratörő szabály. Azt nem látják, ami eddig segítette őket a hallásban, megértésben: a szájmozgást, artikulációt, mimikát. Jelnyelvi tolmács hiányában maradnak a kézmozdulatok, a bólogatás, a papír és a ceruza, valamint a remény, hogy a másik fél partnerként viselkedik.

A Magyarországon élő siketek és súlyos fokú nagyothallók létszáma eléri a hetvenezret. A helyzet fontosságát jelzi, hogy a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége is állásfoglalást adott ki a témában. Ebben kérik, a közintézményekben, hivatalokban, egészségügyi intézményekben, továbbá a szolgáltató és vendéglátó szektorban mindazoknak a dolgozóknak, akik ügyfelekkel, páciensekkel találkoznak és kommunikálnak, legyen biztosítva átlátszó szájmaszk vagy arcpajzs. Hangsúlyozzák: megértést segítő funkciója van a szájról olvasásnak, arckifejezéseknek, gesztusoknak. A siket személyek jelnyelvet használnak, a nagyothalló személyek pedig legtöbbször a hangzó nyelvre támaszkodnak a mindennapi életben, azonban a vizuális információk mindkét célcsoport esetében nélkülözhetetlenek, ezek nélkül az információ nem lesz teljes számukra.

– Előfordul, hogy a munkám során akadályoz a maszk. A legtöbbször megengedik, hogy megfelelő távolságtartás mellett mérsékeljem a használatát, ha erre nincs lehetőség, nehézkessé válik az információ átadása, hosszabbra nyúlik a beszélgetés – mondja Temesi Éva, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Vas Megyei Jelnyelvi Tolmácsszolgálat jelnyelvi tolmácsa. Hozzáteszi: online tolmácsolás kérhető náluk, és ma már az oktatás is az interneten folyik. A szolgálatnál elérhető a szájat láttató pajzs, korábban használták is már többször.

Tóth Csabáné Katalin siketként egy nagyáruházban dolgozik: tavaly március óta jóval nehezebbé vált számára a munka, a maszk miatt nem érti a vásárlókat. Az irodán megengedik, hogy levegye a szájat takaró textilt, ott könnyebben megérteti magát. Hivatalos ügyekben, ahova lehet, tolmáccsal érkezik, de az artikuláció hiánya miatt még így sem mindig teljesen akadálymentes számára a kommunikáció, az esetek 10-20 százalékában előfordul

félreértés.

Beszéltünk egy másik, hallássérült hölggyel is, aki december elején került nehéz helyzetbe. Hiába jelezte ugyanis egy szaküzletben férjével együtt, hogy hallássérültek, az eladó kinevette őket, nem segített a kiszolgálásban, de még a panaszkönyvet sem adta oda többszöri kérésre

sem. Csak napokkal később, amikor jelnyelvi tolmács jelenlétében nyújtotta át a megrendelt árut, hitte el: tényleg nem hallják. Időközben a tulajdonos ugyanis kedvesen kiszolgálta őket.

Kiemelt képünkön: Tóth Csabáné Kati hallássérült és Temesi Éva jelnyelvi tolmács