Emléket állítanak a múltnak a Vas megyei településen

Taródfa vára, a Váradsziget első írásos említése 1248-ból való. Az Árpád-kori nemesi „kisvárak” közé tartozott. Romjai valószínűleg a II. világháborúig fellelhetők voltak. Az első nagyobb pusztulását az aknazár, majd elektromos határzár megépítése okozhatta, ugyanis a vár helye az országhatártól 10 méterre található. Az utolsó fotó az ovális szigetről az 1972-es vízügyi térképen látható. Váradsziget végső pusztulása 1973 körül történt, amikor a Pinka/Strém-szabályozás az addig békésen kanyargó patakot nyílegyenes kanálissá tette. A meder pont a Váradsziget maradványait tartalmazó mocsaras vidék közepén vezet keresztül. Ezzel történelmünk egy kis szelete teljesen megsemmisült. A bemutatóhelyen fatáblán lesz olvasható a vár története.

A másik fontos helyi érték a kemestaródfai határszakasz. 1956-ban mintegy háromezer ember vándorolt itt ki külföldre, 1989-ben, az ausztriai határszakasz megnyitása előtt pedig több száz NDK-s hagyta el itt az országot, minden ingóságát hátrahagyva. Ez utóbbi eseménynek kíván emléket állítani a falu a harmincéves évforduló alkalmából. A készülő emlékművet és a bemutató táblát egy központi helyen, ünnepélyesen avatják majd fel.

Kiemelt képünkön: Takó Gábor polgármester a helyszínen a tervezett emlékmű látványtervét mutatja