Lyridák: Hétvégén még láthatjuk a különleges csillaghullást

Mitre Zoltán, a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület elnökségi referense elmondta lapunknak, melyik irányból számíthatunk érkezésükre. A Lyridák az egyik legrégebbi ismert meteorraj: a kínai csillagászok már időszámításunk előtt 687-ben megfigyelték, de hivatalosan csak 1835-ben azonosították – a 415 éves keringésű idejű, Thatcher nevű üstökös porszemcséi ezek.

Mitre Zoltán elmondta: az üstököst A. E. Thatcher csillagász fedezte fel a 19. század második felében, a meteorraj a nevét pedig onnan kapta, hogy radiánsa a Lant (latin nevén Lyra) csillagképben van, azaz a meteorok úgy tűnnek, mintha a Lant csillagkép felől érkeznének.

Az egyesület referense hozzátette: messze nem olyan látványos ez, mint a híres augusztusi csillaghullás, de az évben először talán megengedi az időjárás, hogy alaposan beöltözve kifeküdjünk az égbolt alá. A hétvégén még megfigyelhető lesz a jelenség, de a Hold erős fénye megnehezíti a halványabb tagok észrevételét.

– Az érdeklődők sötétedés után esősorban északkeleti irányból várják a Lyridákat, de igazából az égbolt bármely részén feltűnhetnek. A fényes Vega csillag könnyen észrevehető, abba az irányba érdemes igazán figyelni. Az áprilisi meteorrajnak egy órában átlagosan 18 darabkája érhet a légkörbe – magyarázta Mitre Zoltán.

A jövő héten a Föld-közelben bekövetkező telehold lesz a Szűz csillagképben. Az egyesület referense hangsúlyozta: a sok helyütt szuperholdként beharangozott jelenségnek a csillagászatban nincs jelentősége, az érdeklődők sem láthatnak semmi változást égi kísérőnkön.

Ettől függetlenül azonban az esztendő bővelkedik majd csillagászati élményekben, június 10-én például Vas megyéből nyolcszázalékos, részleges napfogyatkozásként látszik majd egy Grönlandon bekövetkező gyűrűs napfogyatkozás.