Olyan a föld, mint a beton – A kelédi mintagazdaságban 25 ezer liter vizet is felszívnak a zöldségek

A tartós csapadékhiány miatt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kezdeményezte a Belügyminisztériumnál a tartósan vízhiányos időszak kihirdetését, amelyet Pintér Sándor belügyminiszter július 1-jei kezdettel az ország teljes területén életbe is léptetett. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszálymonitoring-rendszerének jelentései, valamint a NAK megyei szervezeteinek jelzései alapján hazánk egész területét érinti már a talajok vízhiányos állapota. A talaj felső 50 cm-es rétege az elmúlt időszakban tovább száradt, már szinte az egész országban a kritikus 40%-os érték alá csökkent a nedvességtartalma, de az Alföldön és a Kisalföldön 30% alatti értékek is előfordulnak. Az ország déli területein és a Dunántúl túlnyomó részén közepes az aszály mértéke, Vas megye középső és északi területein csak enyhe aszályról beszélhetünk, leginkább a megye keleti és déli széle érintett a szárazságban.

A szárazság mértékét mutatja a meteorológiai aszályindex, amely a napi csapadékmennyiségből és a napi középhőmérsékletből számított érték. Átlagos időjárás esetén 1 körül van, az átlagosnál csapadékosabb vagy hűvösebb időszakban ez alatt, szárazság idején pedig felette. 1,3-as érték alatt aszálymentességről, 1,3-1,5 között enyhe aszályról, 1,5-2-es érték esetén közepes aszályról, 2-3-nál erős aszályról, 3-as érték felett pedig rendkívüli aszályról beszélünk. Vas megye legszárazabb területeinek jelenleg 1,8 körül van a meteorológiai aszályindexe.

A termelők terheinek csökkentése érdekében ilyenkor az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után nem kell vízkészletjárulékot fizetni, továbbá vízjogi engedély nélkül, bejelentést követően egy alkalommal rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges. Ez azt jelenti, hogy maximum egy hónapig megszakítás nélkül lehet öntözni száz hektár nagyságot meg nem haladó területet úgy, hogy a felhasználható vízmenynyiség legfeljebb 1200 köbm/ hektár lehet. A rendkívüli öntözési célú vízhasználatot a területileg illetékes vízügyi hatósághoz (megyei katasztrófavédelmi igazgatóság) írásban kell bejelenteni, amelyhez a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének (területileg illetékes vízügyi igazgatóság) hozzájárulását is csatolni kell.

Vas megyében egyébként nem divat öntözni a földeket. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) elemzéséből kiderül, hogy Vas megyében ugyan nagyobb területet öntöztek 2020ban (281,57 ha), mint 2019-ben (199 ha), ám ez még így is mindössze 8,6%-a az összes művelt területnek; az öntözésre engedélyezett területeknek is csak a 22,76 százaléka. Öszszehasonlításul: a szomszédos Zalában (700 ha), és Győr-Moson-Sopronban (2303 ha) is többszöröse volt az öntözött területek nagysága a vasinak, de Jász-Nagykun-Szolnok megyében 17 663 hektárt öntöztek meg tavaly legalább egyszer.

A zöldségtermesztő kelédi mintagazdaság földjei Vas megye keleti felén helyezkednek el, közepesen aszályos területen. Ráadásul most, amikor a környéken legalább valami kevéske csapadék hullott, itt nem esett egy csepp sem, pedig az uborka nagyon vízigényes, de várja a vizet a 8500 édesburgonya-palánta is. Mindehhez a földek végében egykor csobogó patak kiszáradt. Feiler Ferenc polgármester elmondta: több mint ötven hektáron gazdálkodnak. A zöldségföldek mellett már vannak állataik is – szarvasmarha, birka, disznó –, az ötven hektárba beleszámítanak a legelők, de így is napi 25 ezer liter víz fogy.

– Isten azért fogja a kezünket most is, miután a régi szeszgyár kútját kibontottuk, abból már napi 8-10 ezer litert ki tudunk szivattyúzni – mondta a polgármester. A felszínre hozott vizet ezerliteres műanyag tartályokba vezetik, onnan juttatják el vezetéken át a növényekhez. De sok hely van, ahol egyéb lehetőség híján tartálykocsiból locsolnak, így – bár nehézségek és rengeteg pluszmunka árán –, de valahogyan csak átvészelik a mostani időszakot is.

Kiemelt képen: Keléd kivétel: Gecző Márk és Mizda Jenő öntöz a nagy szárazságban