Mindent megtermelnek az ivánci otthon lakói – Megnéztük a sikeres biogazdaságot – fotók

Az intézmény 230 lakója közül ötvenen időskorúak, a többiek valamilyen fokban értelmi sérültek. Az utóbbiaknak több mint egyharmada, mintegy 70 lakó vesz részt az intézményen belüli foglalkoztatásban. Kisebb részük valamilyen szolgáltatási tevékenységet végez: takarít, parkot gondoz, a mosodában vagy a kisboltban dolgozik, de még a portánál is egy lakó fogadja udvariasan az érkezőket. Többen pedig a piacon értékesíthető terméket állítanak elő: a kézműves műhelyben vagy a biogazdaságban dolgoznak.

Varga Annamáriától, az intézmény vezetőjétől megtudjuk: nem az a kérdés, hogy milyen fokban sérült valaki, hanem az, hogy örömét leli-e a munkában, illetve, hogy tudnak-e neki olyan tevékenységet biztosítani, amit a képességei alapján el tud végezni. Így a foglalkoztatottak között van enyhe, középsúlyos, súlyos és halmozottan sérült férfi és nő is. A munkavezetők felelőssége, hogy mindenkinek megfelelő munkafolyamatot találjanak. Így teszi ezt Berkéné Fincza Zsuzsanna, a kézműves műhely vezetője is. Vannak, akik megtanultak varrógépen varrni, vagy a szövőszéket biztonsággal kezelik, de a gyengébb képességűeknek is hasznát veszik, például a tömőanyag tépkedésénél.

Kertészeti tevékenységük, a biogazdaság sikersztori. Az egykori grófi birtok hagyományai és az erdővel övezett, művelt fölterületektől elzárt gazdaság remek lehetőséget ad a vegyszermentes kertészkedésre. 2002-ben indultak. Először elültettek 316 gyümölcsfát, és megkezdték a nagybani zöldségtermesztést is. 2006-ban nyerték el a bio minősítést, a Biokontroll Hungária azóta is évente többször ellenőrzi, hogy az anyagok és technológiák megfelelnek-e az előírásoknak. Csak biotartásban nevelt szarvasmarhák trágyáját és speciális növényi anyagokat használhatnak, csepegtető öntözés szolgálja a kártevők elleni védekezést. Ehhez hozzájön a lakók rengeteg kétkezi munkája.

Az intézményvezető azt mondja, 120-féle zöldséget termelnek, csak paradicsomból és paprikából mintegy húsz fajtát.

– Egyrészt szeretnénk sok helyen megjelenni, mindenféle vásárlói igényt kielégíteni. A fokhagymánkért az ország másik végéből is eljönnek, a különlegességeket, okrát, tomatillót, a perui földi cseresznyét éttermek is szívesen vásárolják tőlünk. A másik ok a sokszínűségre, hogy a más-más érési idővel hosszabb időn át tudunk munkát adni a lakóinknak.

Januárban vetési terv készül. A legnépszerűbb zöldségeket megtartják, de minden évben kísérleteznek valami újjal. Figyelembe veszik, hogy mit kérnek a vásárlók. Az idén újként lépett be a fűszerkert, az ehető virágok és a kisgyerekes szülők, allergiások igényének eleget téve a három fajta édesburgonya.

Ottjártunkkor a dolgozók Jakabné Bozsik Ilona kertészetvezető irányításával éppen az utóbbit szedik fel. Először közösen eltávolítják az erősen burjánzó levélzetet, majd óvatosan felfejtik a talajtakaró fóliát, hogy még jövőre is használni lehessen. A hatalmas gumókat kézzel bontják ki a vasvillával fellazított földből, nehogy megsérüljenek. Valaki már várja ezt a termést is, ahogy a legtöbb zöldségre megrendelést kell leadni. A munkavezetők sajnálják, hogy a pandémia miatt a vásárlók most nem mehetnek be az intézménybe, csak az összekészített csomagokat vehetik át. A lakók nagyon örülnek a látogatóknak, szívesen mesélnek a munkájukról.

Akinek jobban „fekszik” az aprólékos munka, az a kézműves műhelyben dolgozhat. A varrógépeken kutyapárna, táska, pénztárca, telefontartó és megannyi hasznos textiltermék készül. A tervezés közösen zajlik, a megvalósítás a varrógépeknél és szövőszékeknél már egyéni munka.

Varga Annamária szerint minden, a július óta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fenntartásában működő intézménybe bekerülő sérült embert megpróbálnak bevonni a foglalkoztatásba. Munka jut mindenkinek, vagy házon belül vagy az akkreditált foglalkoztatásban. Azt, hogy az illető egészségi állapota ezt megengedi-e, alapos vizsgálatok döntik el. A körülményeket is a megváltozott munkaképességű személyekhez igazítják, 4-6 órás munkaidővel, gyakori pihenőkkel. Az értékteremtő tevékenység jó terápiás módszer, nem beszélve a közösségi élményről és arról, hogy munka közben folyamatosan beszélgetnek, kérdezgetnek a világ aktuális dolgairól. A termelt bevétel egy részét a fejlesztő foglalkozásra forgatja vissza az intézmény, de a lakók munkabért is kapnak. Ebből fizetik az ellátásuk térítési költségét, de marad belőle szabadon felhasználható költőpénzük is.