Nem szakítják meg a hagyományt Király Sándorék, disznóvágáson jártunk Magyarnádalján – fotók

Reggel háromnegyed hétre voltunk hivatalosak Magyarnádaljára, Király Sándorékhoz. Egy kicsit megcsúsztunk időben, negyed nyolc után értünk oda, akkor már javában perzselték a 160 kilós jószágot. A fogópálinkán is régen túl volt a népes férfitársaság, enélkül ugyanis nem lehet disznóvágást kezdeni. A szíverősítő persze saját gyümölcsből készült, mégpedig permetszert soha nem látott bioalmából. Hátul tyúkok kapirgáltak, és volt néhány kíváncsi macska is. Idilli falusi udvar ez. A házigazdák jelzik: amíg élnek, addig biztos, hogy lesz náluk disznóvágás. Nem szakítják meg a hagyományt.

– Évente általában kétszer vágunk disznót – kezd bele a ház asszonya, Katalin. Az egyiket mindig februárban, hogy legyen friss sonka a húsvéti szentelésre, a másikat Katalin-nap táján a karácsonyi ünnepekre. Igaz, az idén nyáron is volt disznóvágás, mert kiürült a fagyasztóláda. Persze a nyári vágás nem az igazi, olyankor préshurka vagy más néven disznósajt nem készülhet a meleg miatt, pedig az az egyik kedvenc. Merthogy a legfinomabb rész, a fejhús is abba kerül.

Első körben bürkét lehet kóstolni, ez akkor jó, ha gusztusosan vékony, de gyengébb gyomrúaknak akkor is elég egy kisebb borítéknyi belőle. Tíz óra körül elkészül a vese velővel, majd a dinsztelt máj. Fontos, hogy nem olaj, hanem házi zsír kerül a hagyma alá az edénybe. Aztán dél után nem sokkal már van húsleves, káposzta és sült hús is. Töltenek véres hurkát és húsos kolbászt, utóbbihoz nemcsak sertés-, hanem marhahúst is használnak, így lesz extrán finom. Az ízesítés recept alapján megy, a munkát a házigazda, Király Sándor – vagy ahogyan a legtöbben ismerik, Nyika – felügyeli. A kolbász rövid időre – maximum egy-két napra – kerül füstölőbe. Ehhez akácfát használnak, mert ettől lesz a kolbásznak igazi szép színe. Amúgy gyümölcsfával – cseresznyével, meggyel és szilvával – szokás füstölni.

A családban két fiú van, Ádám és Péter, ők is segítenek, de jön a népes família többi tagja is. Az idén inkább csak a férfiak, így Katalinnak a tűzhely mellett egyedül kell helytállnia. A családon kívül két fiatalember is van a faluból – Páll Ádám és Páll Tamás –, akik korukat meghazudtolóan értik a böllérség minden fortélyát. Jön vendégségbe Kiss László körmendi plébános is, akivel nagyon jó kapcsolatot ápolnak Királyék.

– A disznót saját magunk neveltük, de lehet, hogy ez volt az utolsó, mert olyan drága a gabona, hogy nem éri meg. Jobb, ha már egyenesen hízót vesz az ember, nem a malacot nevelgeti. Persze abban meg ott a rizikó, hogy túlságosan tápos a disznó, annak más a húsa, más a szalonnája, és szivacsos töpörtyű lesz belőle.

Estefelé befut a szomszédság, híre megy, hogy disznót vágtak a faluban. Királyék szívesen látnak mindenkit, ez abban is megmutatkozik, hogy nem kupicában, hanem kisebb kávéspohárban mérik a pálinkát a vendégnek.

Jócskán előre kell tervezni, így Királyéknál a következő vágás időpontja is megvan már. Jövőre, február harmadik hétvégéjén lesz disznótor megint, addig hizlalják a jószágot az ólban.

Kiemelt képünkön: Király Sándorék minden évben vágnak disznót az év végi ünnepek előtt