Az időskori demencia ellen – Szellemi és fizikai aktivitás is kell, hogy tornáztassuk agytekervényeinket

Tóth Sándor – több civil szervezet vezetője, illetve tagja – például már betöltötte a 84-et, de a mai napig mindennap korán kel és igyekszik minél több időt tölteni a szabadban, a friss levegőn. A sport mindig része volt az életének, és ezt a mai napig nem adta fel. Naponta öt-hat kilométert kocog, és a kerti munka is a rendszeres tevékenységei közé tartozik. Fontos számára a közösségi élet, alelnöke a Szív a Szívért Egyesületnek, alapító tagja az Aranykorúaknak és elnöke a tizenöt éve megalakult Evangélikus Férfikörnek.

Amióta megözvegyült, a gyermekei, unokái naponta meglátogatják, de önmagáról teljes mértékben maga gondoskodik: főz, mos, takarít, kertészkedik.

Horváthné Pados Teréz ötödik éve nyugdíjas. Az egészségének megőrzése érdekében tavasztól őszig minden reggel egy órát tornázik, ezt a nyári időszakban a kerti munka helyettesíti. Sok zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, esküszik a szőlőmag és a belőle készült őrlemény jótékony hatására. Az aktuális hírekről naponta tájékozódik, sőt cikkeket is ír a helyi újságba. Ha tud, négy unokájának is segít az iskolai feladatokban. Tagja több civil szervezetnek, a Csepregi Borbarát Hölgyek Egyesületének ő a krónikása.

– Igyekszem úgy alakítani a napjaimat, hogy legyen egy órányi énidőm, ami általában hajnalban van, olyankor csak magammal foglalkozom – árulja el a nyugdíjas tanítónő. Ugyancsak az aktív életben látja a fiatalosság titkát Fehér Csabáné Baba, akivel, férjével együtt a déli városrész számos közösségi rendezvényén találkozhatunk – nem ritkán szervezőként. – Az egyik legjobb dolog, ha tevékeny életet élünk – mondja.

– Kertészkedünk – lehajolunk akkor is, ha fáj –, kézimunkázunk, közösségbe járunk, sportolunk, sétálunk, jógázunk. Ezek mind örömforrások lehetnek a számunkra, és ha örül a lelkünk, ha pozitív élményeket gyűjtünk, akkor a testünk is jobban érzi magát. Baba a szürkeállomány edzésére jó módszernek tartja a rejtvényfejtést, a társasjátékot, a kártyát, a kirakót. Jó módszer a naplóírás is, ami rákényszerít az aznap történtek felidézésére. Remek memória-karbantartó a versek memorizálása, számsorok visszamondása, a különböző szójátékok és természetesen maga az olvasás is. Persze jól jönnek az étrend-kiegészítők, a természetgyógyászati készítmények is. Mészáros Róbertné Magdi a 83-at tapossa, több mint harminc éve nyugdíjas.

A legfontosabbnak azt tartja, hogy az ember soha ne hagyja el magát, végezze el ugyanúgy a napi teendőit, mint korábban. A szellemét olvasással, rejtvényfejtéssel, a világ dolgai iránti érdeklődéssel tartja karban. Emellett mindig keres magának valami inspiráló elfoglaltságot, ami fontos, ami érdekes. Például a nyugdíjasszövetség vezetőségi tagjaként jótékonysági programokat szervez.

Szintén a szövetségben, immár tiszteletbeli elnökként ténykedik Dancs István, aki hetente több alkalommal besegít a programszervezésben, az idősek ügyeinek intézésében. Feleségével, Katival, aki szintén tartalmas pedagóguspálya után vonult nyugdíjba, rendszeresen sakkoznak, társasjátékot játszanak vagy rejtvényt fejtenek, ez mind kitűnő a szellemi kondíció javítására. István vallja, hogy a szellemi és a fizikai igénybevétel elválaszthatatlan egymástól, ezért rendszeresen mozognak, amikor lehet, úsznak. Persze a hét unoka sem teszi lehetővé, hogy nagyon elhagyják magukat.

Megkérdeztük Koroknai Anikó mentálhigiénés szakembert is, aki évek óta a demensellátásban dolgozik a Pálos Károly Központ égisze alatt. Azt mondja, az agytekervények karbantartása kapcsán az otthoni szabadidős tevékenységek közül sokan elsősorban a mentális tevékenységekre gondolnak. Ilyenek az olvasás, keresztrejtvényfejtés, szókirakózás vagy a sakk. De természetesen otthon is jó a rendszeresen végzett torna vagy mozgás. Még a téli időszakban is fontos, hogy minél több legyen az aktív mozgás a szabad levegőn, a séta. A szabad téren végzett aktív tevékenységek során rengeteg inger éri az agyunkat, ami mindenképpen jó.

– A nyugdíjba vonulással sok ember társas kapcsolatai jelentősen beszűkülnek. Annak ellenére, hogy a tanulást és a mentális elfoglaltságot általában magányos tevékenységeknek gondoljuk, fontosnak tartom, hogy legyen kivel megosztani a gondolatainkat, közösen gondolkodni dolgokról. Mások véleménye a világról, ötletei, kimondott érzései, és saját gondolataink hangos kimondása segít a koncentrálásban és jobban megdolgoztatja agysejtjeinket. Ha pedig mégis rendszeresen elfelejtjük, hogy mit hova tettünk, akkor se keseredjünk el, mert vannak hasznos praktikák.

– A két legfontosabb trükk az átláthatóság és a rendszeresség – vallja Anikó. – Mindig azt javaslom az időseknek, hogy alakítsanak ki napi rutint, amely szerint élik az életüket, így ez annyira a részükké válik, hogy „magától megy”, nem kell erőfeszítéseket tenni azért, hogy ne felejtsük el. Ekkor már csak a különleges eseményekre kell figyelni.

Erre jók az emlékeztető táblák, a hűtőre kihelyezett jegyzetek vagy a telefonba beállított emlékeztetők. Itt viszont fontos az egyszerűsítés, hiszen ha például a hűtőnket amúgy is telepakoltuk hűtőmágnessel, biztos nem találjuk meg a saját figyelmeztetésünkre kihelyezett cetlit. Ha valaki feledékenyebb, akkor jó, ha van olyan családtag, ismerős, aki biztosan nem felejti el figyelmeztetni őket.

Kiemelt képünkön: Dancs István és felesége, Kati rendszeresen sakkozik, társasjátékot játszik vagy rejtvényt fejt